Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.01 . 32 központi hatalommal játszó csapatnak már csak ezért sem mindegy, hogy elég hamar visszakerüle az osztogató pozíciókba. Hiszen ha ott van, a párt éléről is nehéz kilökni. S itt kerülnek a képbe ismét a budapesti polit ikusok. Akik szinte egy évtizede már csak mellékszereplők voltak. Médialehetőségeik még voltak, de az országon belül megszerezhető és elosztható forrásokhoz képest nekik csak különleges területeken (magánegyetemek, média, kulturális kezdeményezések) lehete tt meghatározó szerepük. S az igazi politika szempontjából ezek azért nem voltak fontosak. Az igaz, hogy a Fideszt a szocialistáknál jobban érdekli Erdély. S az is igaz, hogy az ügyek mai állása szerint a Fidesz megnyerheti a jövő évi magyarországi választ ásokat. Azonban mindez mégsem lenne különösen érdekes, ha az RMDSZelit kormányközelben lenne, és ha közben nem közeledne valamilyen generációváltás a mozgalmon/párton belül. De mert igen, bizonytalan helyzetekben kisebb támogatási lökés is sokat ér. Így m ind az elbizonytalanodó RMDSZelit, mind az ambiciózus, ám nagy ügyekben tájékozatlan helyi érdekcsoportok számára a magyarországi támogatás felértékelődik. S mert Pestről most és belátható időn belül a komoly aktorok közül csak a Fideszt érdekli ez a mérk őzés, tehát szimbolikusan az ő értékeinek kell megfelelni. Nem kell azt gondolni, de kell olyanokat mondani, ami nekik tetszeni fog (s persze azt sem kizárólagosan). És mintha kívülről a Fidesz és a Jobbik szorosabban összetartoznának, mint ahogyan azt mag ukról állítják. S azután a konkrét helyszíneken, ha az ott megjelenő magyar elitek majd mondogatnak néhány kemény nemzeti mondatot, már azt sem fogják tudni, hogy igazán melyikhez beszélnek. De mi mindebben az újdonság? Elsőszülöttségüket egy tál lencséér t a Bibliában már klasszikusok is eladták. Miért ne kockáztatnák akkor azt egy középeurópai etnopárt jelesei? vissza Az állam nyelve mindenekfelett Erdélyi Riport 2009.08.14. Anyanyelvünkért – ez a felirat fogadta a nagy váradi városháza előcsarnokában és dísztermében azokat, akik a Bihar megyei RMDSZ Választmányának rendhagyó ülésére érkeztek. Felvidéki magyar politikusok – illetve Kelemen Hunor államfőjelölt – beszéltek a szeptembertől életbe lépő szlovákiai nyelvtörvény ről, mely ellen tiltakozó dokumentumot fogadtak el. A nagyváradi találkozó előtt két szlovákiai magyar politikus, Duray Miklós és Farkas Iván nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. Szűcs László interjúi. Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke Öteze r euró egy magyar mondatért A jelen Szlovákiájában milyenek a társadalmipolitikai viszonyok, ahol ez a törvény megszülethetett? A szlovák törvényhozás június végén fogadta el az állami nyelv védelméről szóló törvény módosítását, amely kísértetiesen ha sonlít az 1994 – 1998 közötti, hasonló összetételű kormány idejében elfogadott jogszabályhoz. Két komoly különbség tapasztalható az akkori és a mai helyzet között; az egyik az, hogy ez a mai változat a magyarság számára még súlyosabb, a másik különbség pedig az, hogy akkor Szlovákia még az Unió vagy a NATO közelében sem volt, ma pedig rendes tagja mind a két államszövetségnek. Ilyen értelemben fordult a kocka, egészen más európai közegben van az ország. Megmutatta, hogy milyen könnyen fityiszt tud mutatni az európai közösségnek, az európai népeknek. Abban az Európában, ahol éppen a nyelvek sokszínűsége uralkodik. Az átlagember mit tapasztal majd, mi változik, ha szeptemberben ez a törvény életbe lép? Szlovákiában, ha egy adott településen belül bármely, ne m a szlovák nemzetrészhez tartozó – magyar, roma – kisebbség számaránya eléri a lakosság húsz százalékát, akkor bizonyos jogok illetik meg. Van bizonyos európai nyomás arra vonatkozóan, hogy ezt a határt tíz százalékra kellene levinni, amire a szlovák poli tikusok nem hajlandóak. Hogy mit jelent a törvény a mindennapokban a polgárok számára? Elsősorban azt, hogy ahol a magyarság vagy más kisebbségek aránya nem éri el ezt a húsz százalékot, és sajnos ezek között vannak régi magyar történelmi városok, Nyitra, Losonc, Léva vagy akár Szenc, ott a közintézményekben, a hivatalokban, a városházán, a kórházakban a továbbiakban nem lehet magyarul
