Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.07 . 25 Markó másképp látja Ezzel a beállítással nem ért egyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Pénteken a csíkszeredai gyűlés előtt elmondta: az SZNTnek civil szerveződésként joga van összehívni egy találkozót, elkészíteni elemzéseket, megjelölni bizonyos célok at. De politikai felelősséget csak politikai szervezet vállalhat, mint amilyen az RMDSZ, ezért Markó szerint a csíkszeredai nagygyűlés a mérvadó, ott születnek meg azok a döntések, amelyeket maguknak a résztvevőknek kell majd végrehajtaniuk. „Amikor össze ülünk, tanácskozunk és megegyezünk valamiben, akkor önmagunknak adunk feladatot. Ez pedig egészen más, mintha mások – legyen szó akár civil szerveződésekről – akarnak nekünk feladatot adni” – szögezte le Markó, hozzátéve, hogy a pénteki nagygyűlésre minden kit meghívtak, nem csak az RMDSZes önkormányzati tisztségviselőket. Meg is jelent Szász Jenő és az MPP, illetve az SZNT több vezetője. Szász Jenő viszont másnap megjegyezte, hogy eredetileg szót kért a csíkszeredai fórumon, de nem adták meg neki. Az auto nómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta szombaton Székelyudvarhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a székely nagygy ű lés résztvevői előtt. Az európai parlamenti képviselő a nemzeti összefogást a sport , elsősorban a labdarúgás terepéhez hasonlította, hangoztatva, hogy a „nemzeti tizenegyb” be kell venni minden, az autonómiáért őszintén küzdeni tudó és akaró erőt. Ebben az erőfeszítésben nagy reményeket f ű zött a Fidesz szerinte küszöbönálló magyarországi győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan a református püspök a gyűlés után elmondta: a Fidesz eddig is támogatásban részesítette az erdélyi magyar összefogást, amelynek voltaképpen még ezútán kell kiteljesednie. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülés e – mondta, úgy vélekedve, hogy e párt részéről eddig is meghatározó volt az erkölcsi, politikai és nemzeti támogatás, de kormányra kerülése esetén hatványozottan megnövekszik a szerepe. „Olyan szövetségesre tehetünk szert, amely az egész Kárpátmedencei n emzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában” – hangoztatta az EMNT elnöke. Ellentétek, szétforgácsolódás, intenzitás Egyelőre is azonban nagy a veszélye annak, h ogy szétforgácsolódik az erdélyi nemzeti oldal – folytatta a püspök, aki szerint jelen pillanatban nagyobb az ellentét az erdélyi „nemzeti polgári táboron” belül, mint a nemzeti tábor és az RMDSZ között, legalábbis külsőségeiben és intenzitásában. „Nem eng edhetjük meg magunknak azt a fény ű zést, hogy vagy a turáni átok, vagy a »divide et impera« (oszd meg és uralkodj) elve alapján a külső megosztó hatalmi politika hatására leterítsük egymást” – szögezte le a püspök. A gy ű lésen elhangzott felszólalásában ezt úgy fogalmazta meg: ne vert hadakat találjanak a szövetségesek, mikor megérkeznek Erdélybe. Tőkés szerint véget vetne a mostanra kialakított összefogásnak, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újra kormányra kerülne, márpedig – mint hozzáf ű zte – a szövetség kacérkodik ezzel a gondolattal. A sepsziszentgyörgyi gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Szerint e csak a területi autonómia biztosíthatja székelyföld lakosságának hosszú távú megmaradását. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a ter ületi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle. A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezik, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie. Székelyföld fel nem osztható és be nem olv asztható, a jövőre csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el. Hangsúlyozzák, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritá sát és nemzeti szuverenitását. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, lehetővé téve ezáltal, hogy Székelyföldet különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által l étre lehessen hozni. Határozatot hoztak Székelyföld
