Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.07 . 26 jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról (a székek a történelmi hagyományú, régi székely közigazgatási egységek). A székelyudvarhelyi nagygyűlés egyébként f ű töttebb hang ulatú volt, sok magyar zászlóval, a székely lobogó is látható volt. A magyar bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda tizenegy székely tagja is jelen volt, egyenruhában. vissza Oroszország kisebbségi komplexusa – A birodalmi múltat nem könnyűvégképp eltörölni Szabadság 2009. szeptember 07. Az orosz politikai helyzetet nem lehet megérteni a történelmi háttér számbavétele nélkül – írja a The Wall Street Journal véleményrovatában Richard Pipes harvardi történész, a ki Reagan elnök idején a nemzetbiztonsági tanács keleteurópai és szovjet szekciójának elnöke volt. Az orosz közvélemény még ma sem tudta feldolgozni a Szovjetunió szétesését és a nagyhatalmi státus elvesztését, és fogalma sincs róla, hogyan működik a demo krácia. A Nyugat felelőssége is, hogy a jövőben ne az imperialista vágyálmok szövögetése határozza meg Moszkva politikáját. Oroszország nem mond le a nagyhatalmi státusról: az orosz nép és vezetői egyaránt a dicsőséges 17. századi orosz hódításokat és a n áci Németországgal szembeszálló Szovjetuniót tekinti a nagyság mércéjének – írja Pipes. A hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása óta Oroszország világpolitikai jelentősége a korábbi töredékére csökkent, az oroszok azonban nem hajlandók beletörődni m indebbe. Ezért olyan fontosak az orosz politikában a szimbólumok, ezért van olyan nagy jelentősége a cári Oroszország birodalmi politikáját idéző külpolitikai retorikának, és ezért nem hajlandó Oroszország még most sem szembenézni a sztálini Szovjetunió bo rzalmas bűneivel. Nyugati szemmel felfoghatatlan az oroszok nosztalgiája a kommunizmus iránt. Hogyan sírhatják vissza az emberek az egypártrendszert, a diktatúrát, a nyomort és a szabadságjogok hiányát? Pipes szerint ezek természetesen csak keveseknek hián yoznak, azonban a szovjet borzalmak emlékét elhomályosítja a kommunista idők nagysága: bármekkora is volt a szegénység és a terror, a Szovjetunió világhatalomnak számított. Az imperializmus még ma is áthatja a közgondolkodást. A birodalom szétbomlásán még mindig nem sikerült túltenniük magukat, és nem tudták feldolgozni a gyarmatnak tekintett köztársaságok függetlenné válását, az egykori ellenséghez, a Nyugathoz való közeledésüket mégoly kevéssé – utal Pipes a tavaly nyári orosz – grúz háborúra. A kívülállók számára az is nehezen érhető, hogy hogyan alakulhatott ki kváziegypártrendszer a formális demokrácia keretei között. Márpedig Oroszországban a Putyin – Medvegyev páros választott egyeduralkodóként működik. Nemrég Medvegyev elnök ki is fejtette, hogy nem hí ve a parlamentáris demokráciának, mert a pártok közötti széthúzás gyengítené Oroszországot. Az orosz választók minden bizonnyal osztják az elnök véleményét, hiszen Medvegyev és Putyin népszerűsége egyaránt töretlen. Az orosz ellenzék néhány hónapja még ab ban reménykedett, hogy a gazdasági válság hatására csökkenni fog az orosz elnök és a miniszterelnök tekintélye. Voltak, akik egyenesen úgy vélték, hogy az olaj világpiaci ára egyenes arányban áll Putyin támogatottságával. De hiába a drámai olajárcsökkenés, hiába az orosz devizatartalékok megcsappanása, a gazdaság lassulása, a rubel és a tőzsde mélyrepülése, az egekbe szökő munkanélküliség – Putyin és Medvegyev továbbra is rendkívüli népszerűségnek örvend. Közvéleménykutatások szerint 1999 augusztusi minisz terelnöki kinevezése óta népszerűsége nem süllyedt 40 pont alá, és ahogy általában, most is 70 pont körül található. „Ezer éves történelmük során az oroszoknak lényegében sosem állt módjában megválasztani a vezetőit vagy befolyásolni a döntéseiket. Ennek k övetkeztében az orosz nép elfordult a politikától. Nem is tudják, hogy milyen előnyei lehetnek a jó kormányzásnak. Boldogan elfogadják a felajánlott állami gondoskodást, ahogyan tették ezt a Szovjetunió idején is” – magyarázza a jelenséget Pipes. Mivel se mmilyen történelmi tapasztalattal nem rendelkeznek a szabadságról, viszont tudják, hogy az anarchia milyen következményekkel járhat, az oroszok a szabadság helyett a rendet választják. Kedvelik a rendpárti politikusokat, és elnézik nekik a szabadság megnyi rbálását. Oroszország Kelet és Nyugat között ingadozik – utal Pipes egy nemrég készített felmérésre, amelyből kiderül, hogy a többség sem európainak, sem
