Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.01 . 23 nyelvtörvénnyel kapcsolatban tervezett magyar lépésekről. Ez utóbbiaknál a kormány támogatást keres a megfelelő nemzetközi intézményeknél. Munkatársunktól| Népszabadság| 2009. szeptember 1. | Megerősítette Balázs Péter, hogy a magyar kormányfő által kezdeményezett BajnaiFicotalálkozót Magyarországon tartják meg, ennek techn ikai előkészítése már megindult. A külügyminiszter elképzelhetetlennek mondta, hogy a találkozón Bajnai ne vetné fel Sólyom László meghiúsult komáromi látogatásának ügyét vagy a szlovák nyelvtörvény problémáját. Enélkül nem is lenne értelme a megbeszélésne k. Ha a szükséges feltételek fennállnak, a találkozót megtartják - hangsúlyozta Balázs. A miniszter azt is elmondta, hogy e héten konzultál a szlovák jogszabályról az unió soros svéd elnökségével, és reményei szerint ezen részt vesz majd Pozsony képviselőj e is. Kérdésre válaszolva Balázs közölte, hogy a tervezett dunaszerdahelyi nagygyűlésen a magyar kormány nem képviselteti magát, mert ezt szlovák belügynek tartja. A tájékoztatón Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott, hogy a ma gyarszlovák miniszterelnöki találkozó nem lehet sikeres, ha magyar részről úgy tesznek, mintha a szlovák nyelvtörvény nem képezné az együttműködés legsúlyosabb problémáját. Felszólította Bajnai Gordont, hogy a megbeszélésen világosan rögzítse az inkriminá lt jogszabállyal kapcsolatos magyar álláspontot. A Fidesz határozottan elítéli, "ha magyar állampolgárok Molotovkoktélokat helyeznek el Szlovákia nagykövetsége előtt". vissza Prágai tiltás a szudétanémeteknek Alkotmányelle nesnek minősítette a prágai belügyminisztérium a Szudétanémetek Szövetsége csehországi szervezetének alapszabályát és várható tevékenységét. Szilvássy József Pozsony| Népszabadság| 2009. szeptember 1. | Betiltotta a cseh belügyminisztérium annak az előké szítő bizottságnak a tevékenységét, amely a Szudétanémetek Szövetségének (Sudetendeutsche Landsmannschaft Bundesverband) csehországi, morvaországi és sziléziai szervezetét kívánta megalakítani. Az indoklás szerint ennek a szerveződésnek az alapszabályterv ezete és várható tevékenysége sértené a cseh alkotmányt. Elsősorban azzal, hogy követelik a második világháború végén és utána kiadott Benesdekrétumok érvénytelenítését és a Csehországból kiűzött szudétanémetek vagyonának visszaszolgáltatását vagy kárpótl ását. Elítélik továbbá a második világháború utáni etnikai tisztogatásokat, és azt szorgalmazzák, hogy mindazokat nyilvánítsák háborús bűnösökké, akik ezekre az embertelen intézkedésekre parancsot adtak. Szorgalmazzák a hazához való jogot is, amiről Prága úgy vélekedik, hogy akár területi követelésként is lehet értelmezni. Mindezek a célok a belügyi tárca szerint ellentétesek a jelenlegi nemzetközi jogszabályokkal és a kilencvenes évek második felében aláírt csehnémet megbékélési nyilatkozattal. Rámutatna k arra is, hogy a cseh alkotmánybíróság 1995ben már elemezte a Benesdekrétumokat, és arra a következtetésre jutott, hogy azok a maguk idejében törvényesek és indokoltak voltak. Lapunk megkeresésére Jan Sinagl, az előkészítő bizottság egyik tagja botrány osnak és a demokrácia megcsúfolásának nevezte a döntést, amelyet rövidesen megfellebbeznek. Ha az illetékes cseh bíróság elutasítaná a kérelmüket, akkor a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. - Csehország már öt éve tagja az EUnak, e zért nem viselkedhet úgy a polgáraival, ahogy azt a letűnt rezsim tette, és nem korlátozhatja a szabad véleménynyilvánításukat - hangsúlyozta. Az egykori Csehszlovákiában élő német és magyar nemzetiségű polgárokat több Benesdekrétum a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösöknek nyilvánította, és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Mintegy hárommillió szudétanémetet - köztük ismert antifasisztákat is - elűztek a lakóhelyükről. Több százat közülük megöltek, mások
