Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.04 . 47 Tegnapi sajtótájékoztatóján Csinta Samu, a Sepsiszéki Székely Tanács tagja elismerte: bár a meghívókat elküldték, a fe nt felsorolt RMDSZvezetők és képviselők közül senki nem jelzett vissza, hogy részt vesze a nagygyűlésen és vállaljae a felkéréseket. Csinta elmondta, az SZNT rendezvényén zászló, címer és himnusz elfogadására tesz javaslatot a szervezet, emlékeztetve: már évekkel ezelőtt elfogadta mindhárom szimbólumot, most ezekre a nagygyűlés is rábólinthat. Az SZNT azt tervezi, hogy bejelenti: Székelyföld olyan oszthatatlan és egységes régió, amelyet Romániának és az EUnak el kell ismernie, részeit nem lehet csatol ni más adminisztratív körzetekhez, illetve nem bővíthető ki más területekkel. Az EMNT elnöke, Tőkés László szintén kapott meghívót Székelyudvarhelyre, ám a Krónikának nyilatkozva nem erősítette meg, hogy elfogadja a meghívást. Tőkés korábban hangsúlyozta , épp a székelyudvarhelyi eseményt tartja ellenrendezvénynek, és az erdélyi magyar összefogás kerékkötőjének tekinti Szász Jenőt. vissza Az igazság(szolgáltatás) két arca ÚMSZ Bogdán Tibor | 20090904 08:45:41nyomtat | elkü ld Bár hivatalosan a bérhierachiában történő magasabb besorolásért kezdtek eredetileg akcióba – úgymond burkolt sztrájkba – a magas rangú jogi köztisztviselők, sokan úgy vélik, valójában a hatalom ellenőrzéséért folytatott harcról van szó... Bár hivatal osan a bérhierachiában történő magasabb besorolásért kezdtek eredetileg akcióba – úgymond burkolt sztrájkba – a magas rangú jogi köztisztviselők, sokan úgy vélik, valójában a hatalom ellenőrzéséért folytatott harcról van szó: a román törvénykezés által ért hetetlen módon a magas rangú jogi köztisztviselők kategóriájában összemosott bírák és ügyészek tiltakozó akciójukkal voltaképpen azt akarják megelőzni, hogy az igazságszolgáltatást végképp kiszorítsák a hatalmi ágak közül. A bírák és ügyészek tiltakozásu knak azzal adnak hangot, hogy munkahelyeikre bejárnak ugyan, ám csak a legfontosabb ügycsomókban ítélkeznek, a többi esetében októberrenovemberre, vagy egyenesen a jövő évre halasztják a döntést. A rendhagyó módszert azért választották, mert éppen az ig azságszolgáltatás szétzilálását megelőzendő, az alkotmány tiltja számukra a munkabeszüntetést. A különféle tiltakozó akciókat – így az ügycsomók megoldásának késleltetését is – viszont semmiféle törvényes rendelkezés nem korlátozza. Érvek, ellenérvek A tiltakozó megmozdulás kapcsán természetszerűen megoszlanak a vélemények egyfelől az igazságszolgáltatás képviselői, másfelől a politikai és gazdasági körök között. Előbbiek a kezdeményezést jogos követeléseik alátámasztásának tartják, arra hivatkozva, hogy jelenlegi bérszintjeik is alacsonyak, az ötven százalékos stresszpótlékot pedig éppen a bíróság ítélte meg számukra. Monica Pivniceru, a Romániai Magas Rangú Jogi Köztisztviselők Egyesületének elnöke szerint az igazságszolgáltatási alkalmazottak fizetés eit korlátozó egységes bértörvény voltaképpen jogi formába csomagolt államcsíny. Az ellentábor – amelyet egyébként a jogi tisztségviselők azzal vádolnak, hogy saját rendezetlen ügyeik és piszkos érdekeik szolgálatában kívánják peremre szorítani az igazsá gszolgáltatást – viszont a lépésben pimasz zsarolást lát, az igazságszolgáltatás túszul ejtésének tartja, azt pedig egyenesen felháborító érdekkonfliktusnak minősíti, hogy az igazságszolgáltatásiak voltaképpen önmaguknak ítélték meg az előjogokat. Ez egy ébként kényes és vitatható kérdés. Az valóban furcsának hathat, hogy az igazságszolgáltatásiak bíráskodnak saját jogaik fölött, ám az is igaz, hogy kihez fordulhatnának máshoz? A kérdést a napokban az egyik ismert hazai
