Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 34 a hatodik életévüket betöltöttek száma. Nem így a Nagyszőlősi járásban, ahol mintegy százzal több az elsős, mint a múlt évben. Villámfelmérésünk eredménye is felemás képet mutat. Panaszkodnak a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában, mert nál uk igencsak érződik az ukrán oktatáspolitikában végbemenő, számunkra kedvezőtlen változások hatása. A tanintézményben a múlt évben 40 elsős volt, az idén pedig mindössze 26. Az ungvári járási Szürtében 24 elsős van, számuk megoszlik az ukrán és a magyar ta nnyelvű osztályok között. A Palágykomoróci Általános Iskolában heten kezdik az első osztályt, tudtuk meg Béres Katalin igazgatónőtől. Tanárhiány egyelőre nincs, viszont a tankönyvekből nem készült el mindegyik a tanévkezdésre. A Homoki Általános Iskolában Erdő Katalin tanítónő ma tíz hatévest vezet be a tantermekbe, jelentős hányaduk roma nemzetiségű. A kétnyelvű tanintézetben emellett kilencen lesznek az ukrán első osztályban. A Nagydobronyi Középiskolába 72 elsőst várnak, tájékoztatta lapunkat Kántor Józs ef. Az igazgató elmondta, hogy ebből három magyar osztály indul, illetve öt gyerekkel egy ukrán is. A Beregszászi járás több középiskolájában amiatt panaszkodtak, hogy romlott a helyzet. Gáton az idén az előző évhez hasonlóan 39 magyar elsős van. Mezőkaszo nyban pedig ismét két magyar osztály indul összesen 32 gyerekkel. Sárosorosziban 9, a Nagyberegi Középiskolában 25 kis nebuló lesz a magyar osztályban és 23 az ukrán csoportban, nyilatkozta Géczy Tihamér igazgató. Nagymuzsalyban hatan lesznek a magyar csop ortban és 10en az ukrán első osztályban. A nagyszőlősi járási Salánki Középiskola két tannyelvű. Dracsku Mária titkárnő tájékoztatása szerint a magyar és ukrán első osztályokban 1818 kisdiák lesz. A Péterfalvai Középiskolában 19 hatéves kezdte meg a tané vet, mondta Borbély Ferenc igazgató. A Munkácsi Járási Derceni Középiskolában 35 elsőssel indult a tanév. Örömteli változásokról számolt be lapunknak Ambrus Pál, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökségi tagja. A Técsői Református Líceum igazgatója elmon dta, hogy a FelsőTiszavidék minden magyarlakta településén indulnak első osztályok. Külön öröm, hogy Huszton és Gyertyánligeten is, ahol a múlt évben érdeklődés hiányában nem indult első osztály, sok szülő döntött úgy, hogy magyar iskolába íratja gyermek ét. Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolában 19 hatéves kezdi a tanévet, tudtuk meg Benedek Imre igazgatótól. Kőrösmezőn 15, Rahón 10 magyar gyereket írattak be az első osztályba. A hagyományokhoz híven idén is megtartották a pedagógusok tanévkezdő nag ygyűlését. Az elmúlt tanév eredményeiről és az iskolakezdésről Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője tartott beszámolót. Kiemelte: a korábbi évekhez viszonyítva a megye oktatási intézményeire több pénzt tudtak fordítani. Míg tavaly mindössze egymilliárd 155 millió hrivnya jutott ilyen célra, idén már egymilliárd 307 millió hrivnyából gazdálkodtak. Az elmúlt két évben megyénkben huszonegy új iskolát avattak, húzta alá Motilcsak, melyek több mint négyezer tanulói helyet biztosí tanak. Az oktatási intézmények egyúttal új bútorokat, módszertani eszközöket, laborfelszereléseket és komputerosztályokat is kaptak. A tervek szerint még idén újabb hat iskola és két óvoda kerül átadásra. Külön említést érdemel az "Iskolabusz" program, ame lyet a megyei költségvetés finanszíroz. Ennek keretében tanintézeteink újabb közlekedési eszközökkel gyarapodnak. Ugyanakkor vannak olyan járások, mint például a Técsői vagy az Ökörmezői, ahol a helyi önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja a gyer ekek utaztatását. vissza Csorbulhatnak az alapítói jogok? – Pásztor Bálint: Egy kisebbségi médium soha nem tekinthető országos terjesztésű médiumnak Magyar Szó 20090903 Nyugtalanító híreket közölt szerdán a B92 hírportá l, Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszterre hivatkozva, miszerint meg kell változtatni a tájékoztatási törvényt ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek médiumot alapíthassanak. Ugyanakkor említést tettek arról is, hogy a hétfőn elfogadott tájékoz tatási törvény módosításáról szóló törvény nem engedélyezi az alapítói jogok átruházását. Ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés: mi lesz a sorsa a Hét Nap hetilapnak és napilapunknak, a Magyar Szónak, hiszen az alapítói jogokat a Magyar Nemzeti Tanács gy akorolja 2004 óta. Svetozar Čiplićemberi jogi és kisebbségügyi miniszter tegnap a belgrádi sajtónak nyilatkozva kifejtette, hogy a tájékoztatási törvényt meg kell változtatni, hiszen régebbi, mint az alkotmány, és ezért nem foglalkozik a nemzeti tanácsok médiaalapítási jogaival. Ugyanakkor a hétfőn elfogadott, nemzeti tanácsokról szóló törvény kimondja,
