Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 35 hogy a nemzeti tanácsok is alapíthatnak médiumot. Čiplić szavai szerint az alapítási eljárást a tájékoztatási törvénnyel kell szabályozni és összhangba kel l hozni a 2006os alkotmánnyal. – Nem akartuk, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény foglalkozzon az alapítási eljárással, hanem azt akartuk, hogy maga a vonatkozó jogszabály, vagyis a tájékoztatási törvény foglalja magában a változást, és módosítási i ndítvány formájában eszközöljük majd ki ezeket a változásokat – mondta a kisebbségügyi miniszter. Természetesen addig nem nyújthattak be ez irányú módosítási javaslatokat, amíg el nem fogadták a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Azonban a tájékoztatási törvény kimondja, hogy bármilyen jogi és természetes személy lehet médium alapítója. Meg szerettük volna tudni, miként értelmezi a jogszabályt és pontosan miben lát gondot Svetozar Čiplić. Felkerestük a kabinetjét, azonban a nap folyamán nem tudtuk elérni a minisztert. A kérdésre, hogy miért is csorbulhatnak a nemzeti tanácsok médiaalapítási jogai, nem kaptunk választ az Emberi Jogi és Kisebbségügyi Minisztériumból, ugyanis, mint a minisztérium munkatársai megjegyezték, csakis maga a nyilatkozó személy, es etünkben Svetozar Čiplić kisebbségügyi miniszter magyarázhatja meg saját szavait. A B92 tegnap megjelent cikke emlékeztet arra, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint a tartomány vagy valamely önkormányzat tulajdonában lévő médium alapítói joga teljesen vagy részlegesen átruházható a nemzeti tanácsra, míg a tájékoztatási törvény hétfőn elfogadott módosítása kimondja, hogy egy médium alapítói jogát nem lehet semmiféle formában átruházni. Mivel a Hét Nap és a Magyar Szó alapítói jogát a Magyar Nem zeti Tanács gyakorolja már 2004 óta, felvetődött bennünk a kérdés: mi lesz a sorsa e két médiumnak? Mivel a kisebbségügyi minisztert nem tudtuk elérni, felkerestük Pásztor Bálintot, a Szerbiai Képviselőház kisebbségi frakciócsoportjának vezetőjét, aki rész t vett a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének kidolgozásában, hogy értékelje a felvetődött problémát. Beszélgetésünk során megerősítette, hogy egy médium alapítási joga megillet minden jogi és természetes személyt és ez a megengedő norma elegendő , hogy a nemzeti tanács is lehessen alapító. Azonban elengedhetetlen, hogy a jogszabályokat összehangolják egymással, hogy a jogi „szépséghibákat” ki tudják zárni belőlük (például megeshet, hogy két különböző törvény eltérően szabályozza ugyanazt a kérdést ). Az eljárás szerint pedig a régebbi törvényt hangolják össze az újabbal. – Össze kell hangolni a jogszabályokat, hiszen a nemzeti tanácsokról szóló törvényt hétfőn fogadtuk el, a szintén hétfőn módosított tájékoztatási törvényt pedig 2003ban hozták meg , míg a nemzeti tanácsokról először a 2006os alkotmányban olvashattunk. Az előző, 1999es alkotmányban ezekről nem volt szó. A jogszabályok összehangolása az élet számos területén probléma, több száz törvényt kell összhangba hozni az alkotmánnyal, és ez a folyamat már három éve tart – magyarázta Pásztor Bálint. Arra a kérdésünkre, hogy az alapítói jogok átruházásának tiltása mennyire veszélyezteti a kisebbségi médiumokat, a kisebbségi frakcióvezető kifejtette: nem lát semmilyen veszélyt, kiváltképp azokba n az esetekben nem, amikor már megtörtént az alapítói jogok átruházása a nemzeti tanácsokra. – Az öt évvel ezelőtt megtörtént alapítói jogok átruházása esetében megvolt annak a törvényes alapja – mondta a frakcióvezető. Mint Pásztor Bálint lapunknak nyil atkozva kijelentette, a hétfőn elfogadott tájékoztatási törvény módosításában valóban van olyan szakasz, amely arról rendelkezik, hogy nem szabad az alapítói jogokat átruházni. Szerinte ez nem a kisebbségi médiára vonatkozik, ugyanis a jogalkotó ezzel azt a lehetséges helyzetet szeretné megakadályozni, hogy egy sajtótermék megszűnése után valaki más ugyanazzal a névvel hozzon létre egy másik sajtóterméket, vagy pedig hogy az alapítói jogok átruházásával próbálják kijátszani egy médium megszüntetését. Ebben az esetben a belgrádi bulvársajtó „ráncba szedése” volt a cél. – A médiaalapításra és a média alapítói jogainak átruházására vonatkozóan a szerzett jogok nem csorbulhatnak. A nemzeti tanácsokról szóló törvény szavatolta hatáskörök ugyanakkor már szeptembe rtől alkalmazhatóak, és nem kell megvárni, hogy ezt a törvényt összhangba hozzák a tájékoztatási törvénnyel. A hétfőn elfogadott módosítások
