Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 23 További probléma, hogy amikor gyűlések vannak, akkor Nagyváradon és Kolozsváron mindenki komoly felvetéseket fogalmaz meg. Az otopenii repülőtér környékén aztán már másképp gondolkoznak, a gyűlésen pedig inkább csak passzív résztvevők az egyházak képvisel ői. Holott ezek a gyűlések tényleg azért lennének fontosak, mert itt nyugodtan fel lehetne vetni ezeket a kérdéseket, és meg lehetne vitatni. Az látható, hogy ilyenolyan csatornákon keresztül – és ez nagyon személyfüggő – folynak bizonyos egyeztetések é s alkuk, de ennek nincs egy intézményes formája. Nem jelenítik meg, hogy mi ezt és ezt szeretnénk. Egy problémakatalógust kellene készíteni, és erről egy szakértői egyeztetést folytatni a Vallásügyi Államtitkársággal vagy a Kulturális és Felekezeti Miniszt ériummal. Az RMDSZ folyamatosan egyeztet az egyházakkal, de az RMDSZ is csak akkor tud bármilyen érdeket képviselni, hogyha azokat az érdekeket csoportosan próbálják megjeleníteni. Az RMDSZnek mennyire sikerül integrálni az egyházakat mint alrendszerek et? – Van egy alapálláspont, amit jó lenne elfogadni mindkét félnek: ez az, hogy akkor, amikor RMDSZről beszélünk, és amikor a történelmi egyházakról beszélünk, akkor tulajdonképpen az erdélyi magyarságról beszélünk. Azért lenne fontos eljutni idáig, mert vol tak olyan egyházi vezető személyek, akik azt mondták, hogy bizony az RMDSZ nem képviseli az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekeit, ergo nem képviseli az erdélyi magyarságot. Ha vannak is ilyen vélemények, akkor erről nyíltan vagy zárt ajtók mögött eg yeztetést kellene folytatni. A romániai magyar történelmi egyházaknak továbbá egyeztetniük kellene az érdekeiket, mert azért vannak azonos érdekek: itt van a felekezeti oktatási hálózat kiépítése, a visszaszolgáltatás, ezek mind olyan kérdések, melyeket nem lehet egyházkerületi vagy egyházmegyei szinten elintézni. Itt az egyházak össze kellene fogjanak, és álláspontjukat az RMDSZen keresztül el kell juttatni a román pártokhoz. A magyar történelmi egyházak egyébként épp ezért hozták létre a romániai mag yar történelmi egyházak vezetőinek értekezletét. Ennek az informális értekezletnek egy hiányossága van: nem rendelkezik jogi személyiséggel, ellenben mint egyeztető fórum betölti szerepét. Ezen a csatornán már el lehet juttatni bizonyos óhajokat, kívánságo kat az RMDSZ és a kormány felé. Egyébként erre a kérdésre – hogy mennyire sikerül integrálni az egyházakat mint alrendszereket – egy olyan személy tudna válaszolni, aki kidolgozza az RMDSZ politikai stratégiáját, illetve aki az egyházak részéről részt ve sz ezeken a magas szintű egyeztetéseken. A magyar történelmi egyházak egyfajta megújulásának, társadalmi szerepük átértékelésének lehetünk tanúi. Mennyire lehet ebbe a keretbe beleilleszteni ezeket az úgynevezett iskolabotrányokat, amikor az egyházak a visszakapott iskolaépületekben saját iskolát indítanak? Mi a víziójuk az egyházaknak a további társadalmi szerepvállalással kapcsolatban? – Először is pontosítani szeretnék: ha az egyházak az egykoron elkobzott, de most újra visszaszerzett iskoláikba fel ekezeti oktatást akarnak szervezni, azt nem kell mindjárt “botránynak” minősíteni. A kérdés most az, hogy kezdhetjüke ott az egyházi intézményrendszer kiépítését, ahol 1948ban abbahagyták? Akkor volt egy bizonyos számú intézményrendszer: kórház, öregotth on, iskola. Vajon ugyanezt az intézményrendszert most, 2009ben ugyanolyan számban létre kelle hozni? Az egyházakban vannak olyan vélemények, hogy igen, ott kell folytatni, ahol 1948ban abbahagytuk. Csakhogy felmerül a kérdés: vajon az erdélyi magyar t ársadalom ugyanaz, mint ami 1948ban volt? Vajon a magyar társadalom tényleg azt gondolja, hogy szükség van egy felekezeti iskolarendszerre? Számításba kell venni azt is, hogy az egyházak jelenleg nem rendelkeznek – legalábbis az eddig elhangzott nyilatkoza tok ezt támasztják alá – olyan anyagi erőforrásokkal, hogy azt az intézményrendszert, melyet 1948ban működtettek, most működtetni tudnák.
