Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-01-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 10 Sólyom László stratégiája a ciklusából eltelt négy év alatt meglehetősen koherensnek mond ható, ám gyakran éppen a számára is előnytelen politikai irány vezet oda, hogy a következetességnek kudarc az eredménye – fejtette ki lapunknak Gyulai Attila. A Political Capital ügyvezető igazgatója is úgy látja: a legnyilvánvalóbb példa ezzel kapcsolatba n azoknak a személyi döntéseknek a sora, ahol a jelölési jog az államfőé, a döntés viszont a parlamenti többségen múlik. Sem a köztársasági elnöki intézménynek, sem az Országgyűlésnek, sem pedig az igazságszolgáltatásnak nem tett jót például az, hogy a fel ek látványosan megsértődnek egymásra az egyeztetés hiánya vagy éppen a jelölt leszavazása miatt. Baka András megválasztása a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára ugyan átmenetileg lezárta a jelölésekkel kapcsolatos konfliktusokat, ám az eljárás módja rajtar agadt az intézmények imázsán. Nyilvánvalóvá vált, hogy bár Sólyom László azzal a törekvéssel kezdte ciklusát, hogy „ráncba szedi” a pártokat, végső soron a pártok is ugyanolyan eszközökkel élnek az államfővel szemben. Gyulai szerint mára a köztársasági eln ök így a legritkább esetben képes úgy megjelenni a politikai vitákban, mint aki a pártokon felül áll, miközben egyes pártok melletti elfogultsággal kevéssé vádolható. Bár az államfőnek láthatóan vannak törekvései karizmatikus kezdeményezésekre, sajátjait n em tudja politikailag megvédeni, másokét pedig nem tudja a maga javára fordítani – fogalmazott Gyulai Attila. „Egyetlen fegyverem az lehet, hogy ragaszkodom a megválasztásomkor megfogalmazott államfői programhoz. Vagyis kitartok az alkotmányosság mellett, és másoknak is ezt ajánlom” – tette egyértelművé az alapokat egy nyilatkozatában Sólyom László. Az utolsó évében közjogi szempontból egyetlen lényeges kérdés maradt, amelyben határoznia kell. Igaz, ez lényegében egy formális döntés lesz: ki kell tűznie a parlamenti választások időpontját. Az utóbbi négy évben azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a különböző szavazások, választások időpontját a lehetséges legkorábbi időpontra tűzi ki, ezzel is rövidítve a kampányidőszakot. Így tett például a 2006os parlam enti, majd az önkormányzati választások esetében. Mivel az országgyűlési választás az alkotmány szerint áprilisban vagy májusban lehet, aligha kérdéses, hogy 2010 áprilisának első felére esik majd az első forduló. Az még kérdés, hogy a lényegében tét nélk üli záró évadban eltűnhetneke a korábbi konfrontációk, és ebben a környezetben Sólyom tude valamiben újítani. „Hát, hogy az elnök mennyire aktív és mennyire passzív, az elsősorban a körülményeken múlik” – határozta meg saját szerepét egy tévéinterjúban S ólyom László. Az államfő körül most, az ötödik évben kedvezően alakulhatnak a körülmények. Markotay Csaba vissza Rasmussen komoly kihívásai Nszv 20090803 Első ízben fordul elő, hogy volt miniszterelnök veszi át a NATO fő titkári tisztségét. A dán Anders Fogh Rasmussen szombat óta irányítja az északatlanti szervezetet. A posztot eddig túlnyomórészt volt kül- és védelmi miniszterekre bízták. A holland Jaap de Hoop Scheffer öt és fél év után távozott. Rasmussen ma teszi közz é programját. Annyi bizonyos, hogy jelentősen akar javítani a szervezet kommunikációján. Rasmussennek nem lesz könnyű dolga. Már megválasztása körül is bonyodalmak adódtak. A szervezet egyik fontos tagja, Törökország ugyanis sokáig nem volt hajlandó támoga tni személyét, mert Rasmussen még hazája miniszterelnökeként több alkalommal foglalt állást Ankara uniós csatlakozása ellen. Ráadásul a politikus a Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrák 2006os közzététele óta (a karikatúrák először egy dán lapban jelente k meg) roppant népszerűtlen a muzulmán világban, mert kiállt a sajtószabadság mellett, s erről nem is volt hajlandó tárgyalni az iszlám országok által Dániába akkreditált nagykövetekkel. Amikor aztán több országban tüntetők megpróbálták megostromolni a dán külképviseletet, Rasmussen csak ekkor jelentette ki, hogy ő személy szerint sosem bántaná meg az emberek vallási érzületeit. Törökországi látogatása során sajnálkozását fejtette ki miatt, mert a karikatúrák miatt megsértve érezték magukat muzulmánok. Bocs ánatot azonban nem kért a gúnyrajzok miatt. Egy NATOdiplomata ugyanakkor úgy foglalt állást, időközben Rasmussen is rájött arra, hogy az északatlanti szervezet első embereként mindenképpen jó kapcsolatokra kell törekednie az iszlám világgal. A volt dán kormányfő helyzetét az sem javítja, hogy kezdetben teljes mellszélességgel támogatta George W. Bush volt amerikai elnök Irak elleni háborúját. Megválasztását Bush utódának, Barack Obamának köszönheti, aki a strasbourgi NATOcsúcson végül is meggyőzte a tör ököket Rasmussen alkalmasságáról. Ankara nyilván kap is valamit a támogatás fejében, azt azonban nem tudni, mit.
