Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-01-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 11 Rasmussen egyik legfontosabb feladata a kalózok megfékezése lesz Afrika szarvánál. Nem lesz könnyű megoldania azt a helyzetet sem, amely Ukra jna és Grúzia esetleges NATOintegrációja miatt állhat elő, hiszen Oroszország hevesen ellenzi, hogy e két állam a szervezet tagjaivá váljon. A legnehezebb kihívás azonban az afganisztáni béketeremtés lesz. A NATO által irányított, 64 500 tagot számláló vé delmi erő előtt komoly kihívás áll: biztosítania kell a rendet az afganisztáni elnökválasztás idején. A tálibok Rasmussent „a próféta főellenségének” nevezték. Érdekes ugyanakkor, hogy Rasmussen a Politiken című lap szombati számában egyértelműen úgy fogl alt állást, hogy tartani kell a kapcsolatokat a tálibokkal. Mint fogalmazott, a tálibok között is akadnak olyan csoportok, amelyek hajlamosak lehetnek a megbékélésre. Afganisztán komoly terhet ró a NATO tagországaira már csak azért is, mert Rasmussennek t ovábbi pénzre és katonákra van szüksége a béke megőrzéséhez. Rasmussen hétfőn ismerteti programját. Azt már korábban közölte, hogy újfajta kommunikációra törekszik. Mint hangsúlyozta, a NATOnak átláthatóbbnak kell lennie. Hírek szerint internetes fórum okat akar életre hívni, melyeken a szervezet jövőjét tárgyalhatják meg a hozzászólók. A volt dán kormányfőt jó tárgyalókészségéről ismerik. Emellett kiváló kampánystratéga. Nem véletlen, hogy hazájában sorban három választást is megnyert. Kevés példa volt hasonló sikerre Európában. Népszavainformáció vissza Bözödújfaluban az idén elmaradt a Kádis A Ceausescudiktatúra vízzel árasztatta el a sokvallású székelyföldi községet A Küsmöd folyó árvízvédelmi tóvá duzzasztott vize a megmondhatója talán, hány könnyet ejtettek a bözödújfalusiak húsz év alatt, amióta közösségüket az önkény brutálisan felszámolta, s vándorbotot adott a kezéükbe. Évekig csodában reménykedtek, de a hatalom hosszú fenyegetőzés után 1989 novemberében megüze nte: nincs mentség, ráengedik a vizet a falura. Népsza badság| 2009. augusztus 3. | Bözödújfalu népe szétszéledt Erdély minden tájára, s olyan is volt, aki végleg elhagyta az országot. A módosabbak Székelykeresztúrra, Székelyudvarhelyre, Sepsiszentgyörgy re költöztek, mások Csókfalvára vagy Bözödre hurcolkodtak, a szegényebbeknek be kellett érniük az erdőszentgyörgyi panellakásokkal. A 180ból csupán 14 család maradt helyben, olyanok, akiknek a háza a hegyoldalon állt. Később azután ők is feladták, és elme ntek. Az emlékezés kényszere és a honvágy legtöbbjüket ma is visszacsalogatta. A kilencvenes évek közepén alakult ki, hogy az elűzött családok augusztus első szombatján elzarándokolnak az egykori falu helyén álló víztározó partjára, s ott megemlékeznek ar ról, hogy egykor sokvallású és többnemzetiségű, de békés közösséget alkottak. Megnézik a tóban álló katolikus és unitárius templomromot, a víz tükrén megáll a tekintetük, körülbelül ott, ahol a tó mélyén egykori házaik lehetnek, felkeresik a falut körülvev ő négy temetőben őseik sírjait, majd letörölik a le nem nyelt könnyeiket, és egy évre visszatérnek új lakhelyeikre, feledni próbálva a sors kegyetlenségét, de megőrizve emlékét a régi faluközösségnek. Együtt laktak ebben a székelyföldi faluban magyarok, c igányok meg néhány román is, békében megfértek egymással római és görög katolikusok, reformátusok, unitáriusok, zsidók és székely szombatosok. A nemzeti és vallási sokszínűségről, 1850ig visszamenően, egymást követő népszámlálások adatait böngészve oszlat hatja el az ember a későbbi mítoszokat. Már 1850ben 224 görög katolikus lakott Bözödújfaluban, s a cigány közösség már akkoriban is jelentős lélekszámú volt. Persze a többséget mindig a székely magyarok adták, de élt itt például néhány ortodox román is, a kiknek felmenői már 1857ben felbukkannak az összeírásokban. Ha a többi magyar történelmi vallás szinte mindenhol jelen van Erdélyben, a Bethlen Gábor fejedelem kancellárja, Péchi Simon által alapított szombatos vagy "magyar zsidó" vallásnak a transzszilv án földön Bözödújfalu volt az utolsó bástyája. A kancellárnak az volt a meggyőződése, hogy Dávid Ferenc sem vitte végig a vallásreformációt, s bár az unitárius tanítás már csak egy istent ismert el, mégsem tért vissza oda, ahova kellett volna: a Krisztus e lőtti Ószövetséghez, Mózes törvényeihez.
