Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-01-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 9 kapcsolatban Kiszelly, aki szerint ha a köztársasági elnök állást foglalna, azzal valószínűleg a baloldalnak kedvezne. Korábban Ágh Attila politológus lapunknak úgy fogalmazott: az állásfoglalások hiánya éppúgy a demokráciát zavarhatja vagy veszélyeztetheti, mint az, hogy az államfő megszólalásaival tágítja az intézmények már kialakított kereteit. Abb an a szakértők többsége egyetért, hogy az eddig aktív, öntörvényű államfő az elnöki időszak hátralévő részében is követi ezt a mintát. Gazdasági válság, bizalmi szavazások a parlamentben, miniszterelnökváltás, a sorozatos kudarcokat követően sikeres főbí rójelölés – ezek az ügyek jól jelzik, hogy Sólyom László elnöki időszakának negyedik éve sem telt el eseménytelenül és konfliktusok nélkül. Igaz, az a korábbi szembenállás, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején megvolt, némileg oldódott. Nem tud ni, hogy ebben Sólyomnak van nagyobb szerepe, vagy inkább a mostani kormány változott sokat elődjéhez képest. Viszont néhányan az államfőnek továbbra is szemére vetnek olyan viselkedési mintákat, amelyek meglehetősen szokatlanok. Korábban ilyen eset volt, amikor 2006. március 15én nem fogott kezet az egyik kitüntetettel és nem volt ott októberben az 56os forradalom központi emlékművének avatásán. Nagy vihart kavart – különösen a jobboldalon – az is, amikor újévi beszédét úgy rögzítették, hogy az államfő m ögött nem volt ott a korábbi elnöki szózatoknál megszokott magyar zászló. A tavaly őszi időszakban, a világgazdasági válság kirobbanása után összehívott nemzeti csúcson ott voltak a közélet, a politika és a gazdaság legjelentősebb szereplői, még a Fidesz e lnöke, Orbán Viktor is. Csak Sólyom László államfő nem tartotta szükségesnek a megjelenést. Döntését azzal indokolta, hogy „az állam nem így működik”, a tanácskozás „nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem célravezető”. Legutó bb egy érdekes gesztus, illetve annak hiánya volt érzékelhető. Bajnai Gordon miniszterelnök eskütételénél, a parlamentben nem ment oda az új miniszterelnökhöz, hanem megvárta, amíg a kormányfő megy fel hozzá az elnöki páholyba, hogy fogadhassa a gratuláció t. Összetett eredmény Ahogy egyetlen politikus esetében sem lehetséges egyértelmű „végeredményt” hirdetni, Sólyom László negyedik hivatali éve is összetett eredménnyel zárul – állították lapunknak a Progresszív Intézet elemzői. Mint Unger Anna és Gyömör e Máté kifejtette, mérleget vonni nemcsak a sikeres/sikertelen alkotmánybírósági indítványok vagy a parlamentnek visszaküldött jogszabályok alapján lehet. Figyelembe kell venni azt is, hogy az államfő mikor tartotta fontosnak, hogy megszólaljon és mely ese ményeket hagyott figyelmen kívül. Ebben a hivatali évében is napirenden maradt a pártok egyeztetését kizáró jelölési gyakorlata. A tény, hogy Baka Andrást harmadszori nekifutásra mégis megválasztotta az Országgyűlés, és így sikerült betölteni az egy éve ür esen álló főbírói posztot, nem jelenti, hogy a pártok végképp beletörődtek és elfogadták az államfő gyakorlatát. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának cigánybűnözésre vonatkozó kiszólását gyakorlatilag kommentár nélkül hagyta – az a figyelmezte tés, amelyet közleményben ismerhetett meg a közvélemény, aligha volt egyenértékű a nyilvánosságban tapasztalható felháborodással – tették hozzá. Az elemzők szerint sajátos ellentmondás tapasztalható az államfő szakpolitikai súlyozásában is: miközben a váls ágkezelés startjaként is értékelhető, 2008. októberi nemzeti csúcson nem vett részt, a nyár elején a Bajnaikormány szociálpolitikai javaslatait nemcsak előzetesen kritizálta, hanem aláírás helyett megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Ez az eljárás m eglehetősen furcsa: a válság hazai megjelenésének pillanatában az államfő látványosan utasította el a nyilvános tanácskozáson való részvételt, ám hónapokkal később a válságkezelés szakpolitikai döntéseit mégis kommentálja. Nem vitatva, hogy ehhez minden jo ga és alkotmányos felhatalmazása megvan, az eljárás mégis nehezen érthető. Az elmúlt egy évben megnyilvánulásai kísértetiesen hasonlítottak a legnagyobb ellenzéki párt kommunikációjában használt fordulatokhoz. A Progresszív Intézet elemzése utal arra, ho gy például az EPválasztással kapcsolatban megjegyezte: az nem más, mint egy országos méretű bizalmi szavazás, melyen végérvényesen bebizonyosodik, hogy mi az emberek pártszimpátiája. Sőt, a Magyar Televíziónak adott márciusi interjújában még ennél is tová bb ment, ugyanis kiemelte, csak egy előre hozott választás adhat esélyt arra, hogy egy széleskörű társadalmi támogatottságú kormány jöjjön létre. Koherens stratégia
