Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-01-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 8 Az MSZP operatív irányítását ellátó országos választási bizottság nemrégiben tárgyalta meg a párt választási felkészülési ütemtervét . A Népszabadság úgy tudja, az MSZP programja két részből áll majd: egy kormányzati tervcsomagból és egy a válság utáni időszak társadalmi problémáinak kezeléséről szóló programból. A választást előkészítő szervező csoportot Szekeres Imre elnökhelyettes vezeti, s itt kapott szerepet Ujhelyi és Puch László pártigazgató. A társadalmi partnerekkel Kiss Péter egyeztet, Juhász Ferenc elnökségi taggal együtt. Simon Gábor választmányi elnök és Mesterházy Attila frakcióvezető a saját szervezetük koordinációjáért felel. A cikk szerint a kibővülő ovb új tagjai sem maradnak feladat nélkül. A választási program megyei szintű összehangolását valószínűleg Boldvai László kapja, míg a budapesti koordinációt Burány Sándor. Ezenkívül fontos poszt a jelöltek felkészítése, ezt - kizárásos alapon - valószínűleg Ficsor Ádám kaphatja. Utóbbi azért is érdekes, mert Lendvai Ildikó a kongresszuson világossá tette: azok a kormánytagok, akik egész embert kívánó feladatot kapnak, legkésőbb a költségvetés elfogadása után ki kell hogy jöjjenek a Bajnaikabinetből - emlékeztet a napilap. A Népszabadság információi szerint ez elsősorban Ficsor Ádámot érintheti, de ha vállalja majd a kampányfőnöki feladatot, Szekeres Imre is távozhat a kormányból. A cikk a lehetséges érintettek közé soro lta Kiss Pétert is. MTI vissza Sólyom négy éve: küzdelmeken túl már nincs sok mozgástér Nszv 20090801 Az eddigieknél nyugodtabb záró szakaszra számíthat a négy éve hivatalba lépett Sólyom László. A lapunknak nyilatkozó p olitológusok szerint a várhatóan „egyciklusos” köztársasági elnöknek eddig főleg a pártokkal voltak konfliktusai, de a hátralévő időben leginkább arra figyel majd, hogy a társadalmat alakítsa, megjelenítse a modern értelemben vett „zöldes középkonzervativ izmusát”. Közjogi szempontból egyetlen fontos, bár formális teendője maradt: a parlamenti választások kitűzése. Nem maradt túl sok lehetősége és mozgástere a köztársasági elnöknek, így a hátralévő szűk egy évben megpróbálja majd „örökségét” alakítani, és z ászlajára tűzi a számára fontos kérdéseket: a környezetvédelmet, a határon túli magyarok ügyét vagy éppen a civilek felkarolását. A többi között erről beszélt lapunknak az államfői ciklus utolsó évének kezdete előtt Kiszelly Zoltán. A politológus utalt arr a, hogy Sólyom László nagy valószínűség szerint egyciklusos elnök lesz, és mivel túl van a különböző tisztségek betöltése miatt a pártokkal támadt konfliktusokon, elsősorban a társadalomkép alakítására fordíthatja energiáit, azaz arra, hogy ne kizárólag a pártok társadalomképe jelenjen meg. Jól látszott ez például akkor, amikor megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvénymódosítást. Szerinte mindazok, akik az ő jelölése nyomán kerültek pozícióba, példáu l az ombudsmanok vagy legutóbb a Legfelsőbb Bíróság elnöke, segíthetnek neki ebben a folyamatban. Nehézséget inkább az jelenthet, hogy az emberek nehezen tudják őt besorolni. A baloldaliak szerint inkább a jobboldalhoz húz, míg a jobboldalon nem érzik azt, hogy oda tartozna. Emiatt inkább megosztó, mint egységet tetemtő személyiségnek látják (lásd grafikon), és ebben a közegben kérdéses, mennyire sikerül formálnia a társadalom képét és gondolkodását. Az elnöki ciklus ötödik évében talán néhány beszédével és a normakontrollal tud befolyásolni. Sólyom László mindenesetre „feldobja” ezt a labdát, és talán lesz olyan politikai erő, amelyik azt le tudja ütni – fogalmazott Kiszelly. Rendhagyó úton Elődeihez képest rendhagyó utat járt az utóbbi egy évben is a köz társasági elnök, hiszen – megváltoztatva a hagyományokat – azt a viselkedési mintát követte, amit még az Alkotmánybíróság elnökeként megszokott. Az aktív, formáló, kezdeményező szerepet azonban a taláros testület élén ő alakította ki, a köztársasági elnöki poszton viszont olyan elődöket – Göncz Árpádot és Mádl Ferencet – követett, akik inkább „követőek”, semmint aktívak voltak. Ezzel tágította az államfői kereteket. A szereptágítás a nyilvános fellépésekben, megszólalásokban is tetten érhető volt: sokszor o lyan esetekben szólalt meg, amikor az nem feltétlenül lett volna indokolt, és olyankor nem beszélt, amikor szükség lett volna rá. Utóbbira sokan példaként hozzák a radikális megnyilvánulásokat, a mára jogerősen lezárt, de azért még létező magyar gárda ügyé t, vagy éppen legutóbb a Jobbik térnyerését az európai parlamenti választásokon. Nem akarja túlreagálni a radikális pártok valós veszélyét – fogalmazott ezzel
