Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-25
M eH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.25 . 11 hétfőn Pozsonyban sajtóértekezletén, amikor ismertette a tárca mellett működő akkreditációs bizottság értékelésének eredményeit. "Az akkreditációs bi zottság javaslata alapján hat egyetem megtarthatja statútumát, és megkapja az összes ehhez szükséges jogot" - jelentette ki Mikolaj. Hozzátette: öt felsőoktatási intézmény a hat feltétel közül egyet - pedagógusok száma és összetétele a diákok számához visz onyítva - nem teljesített. Várható, hogy az őszi beiratkozási idény után ők ezt a kritériumot is teljesíteni fogják, így rövidesen ezek az oktatási intézmények is teljes mértékben jogosultak lesznek az egyetemi statútumra. Egy pozsonyi magánfőiskola esetéb en még nem fejeződött be az akkreditációs folyamat, de Mikolaj szerint itt is kedvező döntés várható, ami azt jelentené, hogy az ősszel összesen 12 felsőoktatási intézménynek lesz egyetemi statútuma Szlovákiában. A Révkomáromban működő Selye János Eg yetem több feltételt sem teljesített, így egyelőre nem került be az egyetemi statútummal rendelkező intézmények közé. A nevét azonban megtarthatja, mert a hatályos szlovákiai törvények szerint erről a parlament jogosult dönteni. Az akkreditációs bizottság döntése alapján a Selye János Egyetem, amely Szlovákia egyetlen magyar tannyelvű állami egyeteme, főiskolai statútummal működne tovább. Az akkreditációs bizottság 2008 és 2009 között a felsőoktatási törvény értelmében a minisztérium által megadott felt ételek alapján vizsgálta meg a 27 szlovákiai felsőoktatási, illetve egyetemi státusú intézményt. A vizsgálat eredménye alapján a felsőoktatási intézmények három kategóriába lesznek sorolva: egyetem, főiskola és szakfőiskola. A magasabb kategória nagyobb ál lami támogatást is jelent. A doktoranduszképzés az egyetemek kiváltsága lesz, míg a szakfőiskoláknak csak hároméves felsőfokú alapképzésre lesz joguk. "A fennmaradó 15 felsőoktatási intézmény kérdése nyitva maradt, s rajtuk múlik, hogy egy év alatt tel jesíteni tudjáke az egyetemi követelményeket" - mondta újságíróknak a miniszter. Mikolaj megerősítette: azoknak a felsőoktatási intézményeknek, eddigi egyetemeknek, amelyek nem teljesítik mind a hat megkövetelt kritériumot, egy évet ad a tárca, hogy ezeke t is teljesíthessék. Ez alatt az egy év alatt az eddigi egyetemek minden jogkörüket megtartják. A követelmények az egyetemek kutatói, oktatói és publikációs tevékenységét, az oktatók és a diákok, valamint a doktoranduszok számát érintik. Ezek a kri tériumok 2008tól voltak érvényesek a szlovák felsőoktatásban. Éppen erre hivatkozva a szlovák főügyészség augusztusban megtámadta az akkreditációs folyamatot, mert szerinte az a visszamenőleges érvényesség elvét is tartalmazza, ami a hatályos törvény ek szerint nem lehetséges. Az akkreditációs bizottság ugyanis az egyetemeket a 20022007es évek adatai alapján értékelte, amikor a vizsgálat kritériumai még nem voltak érvényben. A hatályos szabályok szerint ezeket a kritériumokat az iskoláknak hat évvel az értékelés előtt ismerniük kellett volna. Mikolaj azt mondta: a minisztérium kidolgozta a választ az ügyészség kifogásaira, s azokat a kormány elé terjeszti, amely döntést hoz az ügyben. A felsőoktatási intézmények új besorolása a 2010/2011es tanévb en lép életbe. vissza MKP: tele van hibával a földrajzi megnevezések jegyzéke Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága/Pozsony, 2009. augusztus 24., hétfő (MTI) - A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint tele van hibá val az a minisztériumi jegyzék, amely a szlovákiai magyar tankönyvekbe szánt szlovák és magyar földrajzi megnevezéseket tartalmazza. "Ez a jegyzék hiányos, hibás, és nem veszi figyelembe a magyar nyelv szabályait" - jelentette ki Szigeti László, az MKP oktatási alelnöke hétfői sajtóértekezletén Pozsonyban. A listát a szlovák oktatási tárca készítette. "Sajnos számtalan olyan eset van, ahol nincs feltüntetve a földrajzi név magyar változata" - húzta alá a volt oktatási miniszter. Kifogásolta, hogy a jegyzékből több folyó, völgy vagy síkság megnevezése hiányzik. "A diákoknak joguk van arra, hogy teljes értékű tankönyveket kapjanak" - húzta alá Szigeti. Bírálóan szólt arról is, hogy a tankönyvek nem készülnek el időre, s a nemzetiségi iskolák diákjai cs ak több hónapos késéssel jutnak az új tankönyvekhez. Az oktatási törvény módosítását, amely az államnyelv mellett engedélyezi a földrajzi megnevezések kisebbségi anyanyelvű használatát is, idén tavasszal fogadta el a szlovák törvényhozás. Ján Mik olaj oktatási miniszter azonban nem ért egyet a törvénymódosítással, s kezdetektől fogva azt állítja, hogy az zavaros és megvalósíthatatlan. Különösen az nem tetszik neki, hogy a törvény szerint a tankönyvekben a megszokott és általánosan használt kisebbsé gi nyelvű megnevezéseket kell használni. Azt hangoztatja: nem lehet meghatározni, melyek az általánosan használt, megszokott kisebbségi nyelvű megnevezések. A törvénymódosítást a kormánykoalíció két kisebbik pártja - a Szlovák Nemzeti Párt és a NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalom - is ellenzi. Mindkét párt bejelentette, hogy beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz az ügyben, de erre eddig nem került sor, mert a pártok nem tudnak megegyezni. Szigeti szerint a két párt abban verseng, hogy ki a "n emzetibb". vissza
