Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-25
M eH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.25 . 12 Osztrák szakértő a szlovákmagyar diplomáciai incidens hátteréről Bécs, 2009. augusztus 24., hétfő (MTI) - Belpolitikai okok és egy, az I. világháború óta fennálló probléma áll a Sólyom László köztársasági elnök elmaradt múlt heti révkomáromi látogatá sa körüli szlovákmagyar diplomáciai incidens hátterében - vélekedett egy szakértő a Der Standard című osztrák napilapnak nyilatkozva. A Peter Haslingerrel, a marburgi Herder Intézet KözépKeletEurópaszakértőjével készült interjút az újság hétfőn, in ternetes honlapján közölte. Egyrészt a szlovák belpolitikában rejlő oka van annak, hogy Pozsony ilyen érzékenyen reagált. Másrészt az I. világháború óta élő, a magyarcsehszlovák, majd magyarszlovák viszonyban tartós konfliktust okozó kérdésre vezethe tő vissza, vagyis arra, hogy milyen mértékben illetékes egy anyaország a szomszédos ország kisebbségi kérdéseiben, és milyen politikát folytathat a jelképekkel - nyilatkozta a történész. Pozsony reakciója mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy egy Szen t Istvánszoborról, Magyarország számára erős nemzeti töltetű jelképről van szó, amelyet egy külföldi államfő avatott volna fel. Habár a szlovákmagyar konfliktus mindig egyedi esetekben lángol fel, mindkét országban erős belpolitikai érdekekkel is összefü gg, mint például a jövő évi szlovákiai és magyarországi választásokkal - fejtette ki az osztrák történész. Budapesti szemszögből nem csak Szlovákiáról van szó, hanem a romániai magyar kisebbségről is. Ott egészen más a településföldrajzi és történelmi helyzet - válaszolt az újságírónak arra a felvetésére, hogy egy 2008as felmérés szerint a szlovákiai magyaroknak mindössze öt százaléka szeretne területi autonómiát. "A budapesti Szerbia- és Romániapolitika nélkül elképzelhetetlen lenne a szlovákmagyar kapcsolatok jelenlegi válsága" - állítja Haslinger. Nézete szerint Budapest nem országorientált, hanem problémafüggő politikát folytat; számára a területi autonómia nem több, mint jóvátétel az I. világháború után elveszített magyarlakta területekért. A s zomszédos országok ezzel szemben attól tartanak, hogy az elérni kívánt autonómia csupán az esetleges elszakadáshoz vezető első lépcsőfok. A történész szerint a csehszlovák, majd a szlovák államhoz való, a Meciarkorszak kivételével erős kötődés az oka annak, hogy a szlovákiai magyarok körében nem nagyon elterjedt az autonómiatörekvés. Egyes magyar politikusok időről időre felvetik követendő példaként DélTirolt, de hogy mennyire lehetne ezt megvalósítani, az más kérdés - folytatta. A szakértő szerint az is kétséges, hogy a magyar nyelvű településeket "valóban olyan pontosan el lehetnee választani, és el akarjáke választani" a más nyelvűektől. A politikai skála jobboldalán elhelyezkedő politikai csoportok számára célszerű a magyarok fejében az 1918 előtti határokról, illetve a határon túli magyarok lakta területekről élő képet üzenetekkel megtölteni és a magyar kisebbségek elnyomásáról beszélni - mondta a történész. Burgenland viszonylag kis mérete és az egykor ott élő magyarok kisebb száma miatt elviselhető veszteség volt Magyarország számára. Másrészt a soproni népszavazás bebizonyította, hogy visszakapható egy elszakított terület. Harmadrészt az 1930as években annyira feszült volt a politikai helyzet, hogy az ellenséges többi szomszédos ország mellett szükség volt legalább egy szövetségesre, és ez Ausztria volt - vélekedett a történész. Ezen túlmenően Burgenland kezdettől többé vagy kevésbé kiállt magyar múltja mellett, s ezt egy szövetségi államban könnyebb volt megtenni, mint egy Romániához hasonlóan központosított államban. Arra a kérdésre, hogy mit tehet az Európai Unió a konfliktus tompítása érdekében, a szakértő azt felelte: a tagországokkal szemben az EUnak sokkal kisebb a közbeavatkozási lehetősége, mint ha tagjelöltekről van szó. "Ha az EU felvett egy országot, akkor az bent van" - tette hozzá. Természetesen továbbra is fel kell hívni az országok figyelmét bizonyos normákra - mondta, hozzátéve, hogy Szlovákia esetében a magyar kisebbséget illetően kevésbé lát problémát, mint a roma kisebbséget illetően. Természetesen - fűzte hozzá - Magyarországra is befolyást kell gyakorolni, és világossá tenni a határok sérthetetlenségét. A szakértő kevés lehetőséget lát a konfliktus európai szintű befolyásolására, s a maga részéről inkább vis szafogottságot javasol, mivel kevés esélyt lát arra, hogy a helyzet hosszú távon még jobban elmérgesedjen. vissza Fico már Szent Istvánt is támadja MNO 2009. augusztus 24. 18:27 A szlovák kormányfő szerint Szent István z ászlaja alatt a legkeményebb magyarosítás folyt, ezért az első magyar királyt semmiképpen sem lehet a szlovákok királyának is tekinteni. „Senki se tegyen úgy, mintha István valamiféle szlovák király lenne. Nekünk megvan a mi Szvatoplukunk, és nem Istvánunk ” – nyilatkozott Robert Fico hétfőn a TASR hírügynökségnek annak kapcsán, hogy Szent István révkomáromi szobrának pénteki felavatása diplomáciai vitát váltott ki Budapest és Pozsony között.
