Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.22 . 28 Kötő: Előnyösebb a Micleaváltozat Szabadság • 2009. augusztus 22. NAGYHINTÓS DIANA A két oktatási tör vénytervezet között alapvető szemléletbeli különbség van. A Micleatervezet az oktatás korszerűsítésére és reformjára vonatkozó alapelveket tartalmazza. A jövő társadalmára készíti fel az új nemzedéket egy modern társadalomszervező, decentralizált szemléle t alapján: nem alattvalókat, hanem gondolkodó embereket akar nevelni. Az Andronescutervezetben a túlszabályozás érvényesül. Ezért kérdéses, hogy az abban megfogalmazottak alkalmazhatóak leszneke a későbbiekben. Ez utóbbi tervezet túlcentralizált, s ezért nem lehet igazán jövőépítőnek, tervezőnek mondani – vélekedik Kötő József képviselő, az oktatási szakbizottság tagja, akit arra kértünk, értékelje a két tervezetet. Véleménye szerint az oktatási rendszer reformja három alapkérdés köré csoportosítható: a c urriculum (alaptanterv), az iskolai szerkezet reformja, valamint az emberi szabadságjogok tiszteletben tartása. – Miclea a curriculáris reform terén azt ajánlja, hogy a tanterv egy részét – az V – VIII. osztályban 20 százalékban, a líceumban pedig 30 százal ékban – a helyi közösségek, illetve az iskolák határozzák meg. Ugyanakkor az előírt óraszám 25 százalékát a tanár úgy használhatja fel, ahogy akarja. Ily módon lehetővé válik egy „gyerekre szabott” képzési program összeállítása, amely a helyi közösség érde keihez alakítható. Az iskolai képzés így válik a helyi közösség szolgálatára, így lesz képes a helyi igények kielégítésére. Ugyanakkor ez a mozgási szabadság lehetővé teszi az újdonsághoz való alkalmazkodást. Ecaterina Andronescu tárcavezető tervezete szer int ez az arány mindössze 10, illetve 20 százalék – magyarázta Kötő József. – Ami az iskolai szerkezetet illeti, Miclea a tíz osztály elvégzésére kötelezné a tanulókat. Ezt követően a fiatal tovább tanulhat a líceumban – elméleti, technológiai vagy vokaci onális profilon – , vagy folytatja a szakképzést, esetleg munkába áll. Andronescu kötelezővé tenné a líceumi oktatást, s kiiktatná a szakiskolákat. Hasonlítsuk össze e két változatot a társadalmi lehetőségekkel. A Micleaváltozat által lehetővé válna, hogy a fiatal a kötelező tíz osztályt a saját településén végezze el, s ez által csökkenne az iskolaelhagyásos esetek száma. Az Andronescutervezet szerint a gyereket már a nyolcadik osztály végén más iskolába, esetenként faluról városba kellene vinni, s ez pe dig iskolaelhagyáshoz vezethet. Másrészt nehezen hihető, hogy a technológiai líceumokban a fiatalok megtanulhatják egy mesterség elsajátításához szükséges ismereteket – vélekedik a képviselő. Decentralizáció hármas hatalmi góccal – A tanügy reformjának másik lényeges szempontja a decentralizáció. Miclea hárompólusú hatalmi gócot alakítana ki, amely decentralizált intézményláncot eredményezne. A legfontosabb az iskola, továbbá egy újonnan létrehozandó testület, a megyei tanügyi igazgatóság, amely a megyei tanács mellett működne, s a szaktárca dekoncentrált intézményének szerepét töltené be, a harmadik ág pedig a minisztérium. Az Andronescucsapat tervezete megőrizné a tanfelügyelőség közigazgatási hatáskörét, az iskola versenyvizsgát szervezhetne, ám ennek eredményét láttamoznia kellene a helyi tanácsnak és a megyei tanfelügyelőségnek, az igazgatót pedig a minisztérium nevezné ki. Ez az intézkedés a politikum beavatkozását erősítené. Kuszaságok találhatóak az Andronescutervezetben a fejkvótarendszert ill etően is. Egyrészt leszögezi, hogy fejkvótapénzt csak állami iskolákban tanuló gyerekek után adnak, de később kimondja, hogy a kötelező oktatási ciklusban akkreditált magániskolai tanuló is finanszírozható államilag. A Micleatervezetben a fejkvótapénz k öveti a gyereket, akár állami, akár magán vagy felekezeti intézményben tanul. A kisebbségi oktatás lényeges kérdései – Úgy vélem, az RMDSZ programjához sokkal közelebb áll a Micleaváltozat. Az erdélyi kultúrában nagy hagyománya van a felekezeti oktatásn ak. Ezért jó, hogy Miclea hárompillérű – állami, magán és felekezeti – oktatásban gondolkodik. Bármelyik oktatástípust választaná a tanuló, részesül az állami támogatásban. Az Andronescutervezet kuszasága és ellentmondása itt is tetten érhető: állami és magán oktatásról beszél csak, de azért a 17. cikkelyben kimondja: a felekezeteknek joga van iskolalétesítéshez és működtetéséhez.
