Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.22 . 29 Mindkét tervezet tartalmazza a számunkra lényeges jogokat, azaz intézményalapítás és az anyanyelven való tanulás jogát. Micle a tervezetében a nemzeti kisebbségek az anyanyelvükön tanulhatnák az ország történelmét és földrajzát, míg a román nyelv oktatása ezen tanulók esetében külön tanrend és tankönyv alapján történne I – XII. osztályban. Az Andronescutervezet relatív előrelépés e a most érvényben lévő oktatási törvényhez képest csupán annyi, hogy a román nyelv oktatása az V – VIII. osztályban is külön tanterv és tankönyv alapján valósulna meg – magyarázta a képviselő. – Az RMDSZ általában nem támogatja a felelősségvállalást, mert ha a törvényhozásból kizárják a parlamentet, akkor a demokrácia alapelve szenved csorbát. A közvita hívei vagyunk. Ám ha a kormány felelősségvállalására kerülne sor, akkor közképviseletünk feladata, hogy a közösségünk érdekeit jobban megelevenítő, az oktat ás korszerűsítését és felzárkózását segítő változatért emelje fel szavát – foglalta össze Kötő József képviselő. vissza Tőkés László az Unió elé viszi a szlovák döntést Erdély.ma • [ 2009. augusztus 23., 12:12 ] A leple zetlen magyarellenességnek a kirívó példája, ami pénteken Sólyom László köztársasági elnökkel történt – nyilatkozta a Duna Tv Híradójának Tőkés László európai parlamenti képviselő. Mint mondta: az Európai Unió félévszázados történelmében nem esett meg, h ogy az egyik tagállam elnökét kitiltsák egy másik tagállamból. - Arra figyelmezteti az európai politikacsinálókat, hogy nem elég a klub tagjának lenni, mármint az Európai Uniónak, úgy is kell viselkedni. Ma már nyilvánvaló, hogy a magyar ügy európai ügy, mellyel foglalkoznia kell az Európai Parlamentnek, és ebben az értelemben fogom én magam is megkeresni az Európai Parlament külügyi bizottságát, egyenesen Jerzi Buzek elnök úrhoz fogok fordulni a napokban. vissza Harmadik T rianon előtt Erdély.ma • [ 2009. augusztus 23., 13:21 ] Jelentősen hozzájárult a századforduló eltorzult liberalizmusa a trianoni tragédiához — nyilatkozta a Nagy Magyarország magazinnak Raffay Ernő, aki segít megérteni Magyarország helyzetét a kor vis zonyai között. A történész kitért arra is, hogy szerinte milyen lehetőségeink voltak a békediktátum korrigálására a 90es években. 1989 után a Kárpátmedencében felbomlott a trianoni diktátumot megerősítő 1947es párizsi békeszerződés által létrehozott he lyzet. A három trianoni utódállamból — békés vagy fegyveres úton — kettő darabjaira hullott. Volt területeinkkel kapcsolatban számtalan legenda terjed arról, hogy visszaszerezhettük volnae a Délvidéket, Kárpátalját vagy a Felvidéket. Az Antallkormány hon védelmi államtitkáraként a kulisszatitkokba is belelátott. Mit gondol, volte a mindenkori kormányoknak bármilyen mozgástere ezekben a kérdésekben? – A történelmi folyamat, amely ’89ben kezdődött és a 2000es évek elejéig tartott, legalább fél tucat olyan komoly történelmi lehetőséget eredményezett, amikor akármelyik magyar kormány — tehát az Antall, a Horn, vagy az Orbánkormány — valamelyike, akár a diplomácia, akár a fegyverek erejével beavatkozhatott volna — a ’90es években ugyanis még volt magyar h adsereg. Határozottan állítom, hogy horvát szövetségben visszaszerezhettük volna a szerbek által elvett területeinket. A Hornkormány ’9498 közötti időszaka pedig nem elhanyagolható, hiszen a történelmi Horvátország felszabadítására elindították 1995ben az Oluja (Vihar) fedőnevű hadműveletet. Horvát részről már 1990ben felvetődött egy szövetség létrehozásának gondolata Magyarországgal. Óriási jelentőségű lett volna a két ország szövetsége, ezért az akkori magyar kormány felelőssége igen komolyan felvetőd ik.
