Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.19 . 15 reményeket ne m váltjuk be, nemcsak a tárgyalási pozícióink értékelődnek le, hanem a magyar politikai szervezetek hagyományosan „kizárólagos” szavazóbázisának eróziójával is számolnunk kell. A nyár egyes eseményeit e szemszögből kívánnám most elemezni. Pánikbetegség a Magyar Összefogás miatt? Két olyan tünetegyüttest tartok fontosnak kiemelni a sorból, amelyeket figyelemre érdemes belső folyamatok felszíni jeleinek tartok. Közös jellemzőjük, hogy az események mozgatói olyan csoportok, amelyek a Magyar Összefogás s ikere nyomán átrendeződő erdélyi magyar közéletben korábbi pozícióik elvesztésétől tartanak, és egzisztenciálisnak vélt fenyegetettségükben az erdélyi magyar közösség, mint közös politikai tér határainak „szétfeszítésével” fenyegetnek. A közérthetőség kedv éért a továbbiakban nevezzük ezeket radikálliberális- illetve radikálpolgári tünetegyüttesnek, és lássuk, miről is van szó. Egyfelől a bukaresti magyar sajtó radikálliberális része sietett az etnikai konfliktus divatos és jól marketingelhető ruháiba öltöztetni az alcsíki konfliktusokat, amelyek során az évtizedek óta romló székelyföldi közbiztonság területén felhalmozott feszültségek törtek felszínre. Ugyanez a sajtó és a mögötte álló politikai érdekcsoportok ezzel párhuzamosan frontális támadást indí tottak egy ifjúsági tábor ellen, mert ebben a táborban – egy hét koncerthallgatás, gyöngyfűzés és bulizgatás mellett – a részt vevő sok ezer fiatal egy kisebb része meghallgat egy politikai előadást. Másfelől, vagy radikálpolgári részről pedig az SZNT kézi vezérléssel működtetett elnöke és az értelmi szerző MPPvezetők a Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megfúrásával ismételt, minden eddiginél abszurdabb próbálkozást tettek arra, hogy saját politikai céljaikra kisajátítsák a székelység autonómiatör ekvéseit. A továbbiakban elemezni és értelmezni kívánom a nyár eddigi történéseit, magyarázatot adva arra is, miért látom érdemesnek mélyebben is megvizsgálni őket. A radikálliberális tünetegyüttes A romániai magyarság radikálliberális része tehá t szemlátomást megijedt az összefogástól, nem kicsit, nagyon. Mi lesz, ha sikerül felszámolni a szekértáborokat, és kiderül, hogy az ördög nem is olyan fekete? Ha sikerül közös hangot találni az erdélyi magyar politikai életben, és nem lehet már jelentős s zereplők folyamatos ekézésével, szélsőségesnek minősítésével jó pontokat szerezni az RMDSZ vezetésénél, akkor ők a végén még munka nélkül maradnak. Gyorsan veszélyforrás után kellett nézni, és kapóra jött két esemény is: az alcsíki konfliktusok és az EMI t ábor ügye. Az alcsíki konfliktusok környezete Mindenki, aki cseppet is ismeri az alcsíki falvak életét, tisztában van vele, hogy a közbiztonság ezekben a közösségekben igen sok kívánnivalót hagy maga után. A térség megválasztott önkormányzati vezetőiv el együtt számos esetben megfogalmaztuk már, hogy ennek fő okát abban látjuk, hogy a romániai rendvédelmi szervek felelősségi rendszerében nem érvényesül a szubszidiaritás elve. A rendőrségi szervek helytelen módon a Belügyminisztérium felé tartoznak felel ősséggel ahelyett, hogy azon a helyi közösségek felé lennének felelősek, amelyekben a közrend és a biztonság fenntartása a feladatuk. Sokat javítana a helyzeten, hogyha a helyi rendőrőrsök a helyi önkormányzat, a megyei rendőrség pedig a megyei önkormányza t felé tartozna felelősséggel, hiszen a rendőri munka eredményét a helyi közösségek érzik a bőrükön, így ők a leginkább elhivatottak arra, hogy ennek a munkának az eredményességét megítéljék. Tovább rontja a helyzetet, hogy a forráshiányos önkormányzatok nem képesek a rendőrség munkáját segíteni képes helyi érdekű rendvédelmi szerveket felállítani és üzemeltetni. A problémát a helyi önkormányzatok már régen észlelték és igyekeztek is orvosolni: például Csíkszentkirály 2007ben nyújtott be pályázatot közöss égi rendőrség (politia comunitara) felállítására, de a pályázatot forráshiány miatt elutasították.