Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.15 . 18 újságban. A mai napig ezt tartom a legfontosabb riportomnak, és a leginkább engem igénybe vevő riportnak, mert olyasmiről kellett írnom a Magyar Szó hasábjain, ahol a Magyar Szó volt az egyik fél. Ezt megírni objektíven nagyon nehéz volt. Az, hogyha valami olyasmire futok az oknyomozásom során, ami a Magyar Szó cégvezetését esetleg negatív fényben tünteti fel, megtörténhetett volna, hogy cenzúrázzák az írást, nagyon nagy terhet jelentett számomra. E rre szerencsére nem került sor, de tudom, hogy borzasztó nagy nyomást éreztem, és ekkor tapasztaltam meg igazából, hogy milyen belpolitikai témákkal és napi aktualitással bíró témákkal foglalkozni. Melyik műfajt szereted a leginkább? – Inkább időszakaim vannak, amikor szívesebben írok publicisztikai jellegű írást, kommentárt leginkább. Meg attól is függ, hogy mi a téma. Szerintem nagyon fontos az, ha van egy téma, akkor azt hogyan közelítsük meg. Ha egy téma riportot kíván, akkor abból riportot kell írni. A kommentár, a riport és az interjú az, amit szeretek csinálni. Az utóbbi időben különösen az interjúk azok, melyek meghatározták az újságírói tevékenységemet. Nem szokásos körülmények között kezde d meg a főszerkesztői pályafutásod. Hogy éled ezt meg? – Amit most tenni lehet az az, hogy azokat a vállalásokat, amelyeket a sztrájkbizottság és az alapító között folytatott tárgyalást követően írásba foglaltunk, ezeket a garanciákat a szerkesztőség beta rtassa, és ebben a főszerkesztőnek is része lesz. Ebben a pillanatban az anyagi helyzeten így tudunk közvetlenül javítani, és a hangulaton is. A programodról már számos alkalommal szót ejtettünk. De valójában milyen újságot szeretnél csinálni, és szerinte d mire van szükség? – Nagyon nagy feladatról van szó, mert egy teljes társadalmat kell lefedni, annak minden szegmensét, a kétkezi munkástól a csúcsértelmiségig. Egy olyan újságot szeretnék, amelyet ezen a széles spektrumon mindenki a magáénak érez. Nyilv án ez borza sztó nehéz. Az a fontos szerintem, hogy egy főszerkesztő ilyen esetben tegye félre a saját ideológiai meggyőződéseit, és próbáljon arra szorítkozni, hogy a lap minőségén javítson, s az mindenkinek szóljon. Függetlenül attól, hogy az újságolvasó kétkezi mun kás vagy csúcsértelmiségi, vagy ami a kettő között van, nem hülye. Nem lehet neki eladni minőségtelen terméket. Azt akarom ezzel mondani, függetlenül attól, hogy egy írás egy alternatív kulturális eseményről, performanceról szóle vagy egy bográcsfőző ver senyről, azt úgy kell tálalni, hogy azon lássék, a szakmaiság ismérvei szerint íródott. Nem szabad alábecsülni az olvasót. A legegyszerűbb munkát végző ember is észre fogja venni, hogy ez unalmas, érdektelen, túl van magyarázva, nem érdemes elolvasni. Egyr észt azt kellene elérni, hogy az olvasóink minél többen legyenek, másrészt, hogy minél több időt töltsenek a Magyar Szó olvasásával. Ne érhessenek gyorsan a végére. vissza Szerbnek lenni Magyarországon – Čedomir Antić történ ész szerint veszélyben vannak a határon túli szerbek jogai Magyar Szó • Kabók Erika • 2009. augusztus 15., szombat Jelentés a szerb nemzet politikai jogairól a régióban címmel jelent meg az az összefoglaló, amely nyolc ország viszonyulását vizsgálja a sz erb kisebbség iránt. Alig látott napvilágot a szóban forgó jelentés, máris felborzolta a kedélyeket. Egyesek szerint a szerb nacionalizmust ösztönzi, mások viszont úgy látják, jó, hogy számon kéri a magát demokratikusnak nevező kormányoktól, miként gondosk odnak a határon túl élő szerbekről. A jelentés hozzáférhető, nyilvános adatok alapján készült. Bennünket ezúttal csupán a Magyarországon élő kisebbség érdekelt, hiszen a 140 oldalas jelentésben egyebek között a következő is olvasható: dacára annak, hogy a környező országokban négyszer annyi szerb él kisebbségben, mint amennyi kisebbségi van Szerbiában, a kormány a határon kívüli szerbeknek 56 millió dinárt különített el, a hazai kisebbségek pedig ugyanekkor 155 338 000 dinárt kaptak. Ugyancsak a jelentés s zerint a környező országokban valamivel kevesebb mint 2 millió szerb él kisebbségben. Itthon, Szerbiában a 2002es népszámlálás adatai szerint a kisebbségek száma 1 135 393 (Koszovó nélkül). Hát azért itt a négyszeres mutatók valahogy nem akarnak összeálln i.
