Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.15 . 19 De nem csak ez a hamis adat lelhető fel a kérdéses elemzésben. A szerzők a Magyarországon élő szerbekről, mint a régió legkisebb szerb közösségéről beszélnek. Igaz, lábjegyzetben, de kiemelik, hogy 1910ben még 26 248 szerb élt ebben a szomszédos orszá gban, 1920 óta viszont folyamatosan csökkent a lélekszámuk. Komoly kutatók számára ez a két évszám semmit sem jelent, ugyanis 1920ban már nem azok voltak Magyarország határai, mint 1910ben, tehát csúsztatás a két évszámot egymás mellé helyezni. S bár ev idens, hogy nem csak Magyarországon fogyatkozott meg az említett időszakban a szerbség száma, hanem itthon is, mégsem hasonlíthatjuk össze az adatokat, hiszen a jugoszláv állam népszámlálási adatai nem vethetők össze a szerbiaiakkal. De azért álljon itt né hány adat Szerbiáról, a népességi mutatókról. A kimutatások szerint az utóbbi 17 évben az ország lakosságának lélekszáma félmillióval csökkent. Csak tavaly 30 000rel kevesebben születtek, mint ahány csecsemő biztosítaná a lélekszám megtartását. Ugyancsak statisztikai adatok bizonyítják, hogy Szerbia az európai ranglista legalján van a születések számát tekintve (páronként 0,81 gyermek) és ez az ország a kontinens legöregebb társadalma. Kétségtelen, hogy az asszimiláció is megtette hatását, de ezenkívül az általános népességcsökkenést is figyelembe kell venni a megállapítások kialakításakor. A legutóbbi népszámlálás alkalmával Magyarországon 3816an vallották magukat szerb nemzetiségűnek, és 3388an mondták azt, hogy szerb az anyanyelvük. A szerb az egyik l egkisebb kisebbség Magyarországon. 2006 októberét követően 40 települési szerb kisebbségi önkormányzat alakult. A Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) évi 42,84 millió és 47,6 millió forint közötti működési célú költségvetési támogatásban részesül. Összesen nyolc településen van szerb óvoda, Budapesten és Battonyán pedig anyanyelvükön tanulhatnak a szerb kisdiákok az általános iskolában, ezenkívül szerb összevont tagozat működik még Lóréven és Deszken. Magyarországon 41 szerb pravoszláv templom van. A szerbe k egyik legrangosabb intézménye és tudományos központja a szentendrei Szerb Ortodox Püspökség valamint a Thökölyánum. Van hivatásos színháza is a csaknem három és félezres kisebbségnek. Ez a színház évi 30 millió forintos költségvetési támogatást kap. A s tatisztikai adatok szerint a szerbek a kisebbségiek közül a legképzettebbek, 20 százalék felett van az egyetemi végzettségűek aránya, és elhanyagolható körükben a munkanélküliek száma. A közszolgálati elektronikus médiában rendszeres műsoraik vannak és eg y hetilapjuk is van, amely áprilisig Srpske narodne novine néven jelent meg, most pedig Srpske nedeljne novine lett. A hetilap 8 oldalon A/3as formátumban színes fedőlappal jelenik meg. A Napredni klub elemzésében kiemeli, hogy ez a lap csupán évi 73 500 euró támogatást kap a magyar államtól, s immár második alkalommal 30 százalékkal csökkent a támogatásuk, így veszélybe került a lap megjelenése. Ugyanakkor a mi kutatásaink azt igazolják, hogy a magyarországi kisebbségi sajtót több forrásból is támogatja a magyar állam. Így például a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 2009 áprilisában 21 948 752 forintot hagyott jóvá a számukra. A Srpski kalendar kiadására pedig 350 000 forint támogatást kaptak. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ugyanc sak az idén 3 millió forinttal támogatta a lap internetes kiadásának megjelentetését. Egyébként ez az első magyarországi kisebbségi lap, amely a világhálón is elérhető. A Napredni klub szóban forgó elemzésének egyik szerzője Čedomir Antić történész, akine k a nevével a belgrádi egyetemista tüntetések kapcsán találkozhattunk, illetve aki később a Demokrata Párt szóvivője volt, de innen távozott, majd a G17hez csapódott, és Miroljub Labus tanácsadója volt a szerb kormányban. Egyébként 1974ben született, a b ristoli és a belgrádi egyetemen szerzett magisztrátust, majd Belgrádban doktorált, most pedig az SZTA Balkanológiai Intézetének dolgozója. Őt kérdeztük, vajon hogyan látja a Magyarországon élő kisebbség helyzetét, jónak tartjae, vagy sem. – Azt hiszem, h ogy a magyarországi kisebbségek helyzete nem hasonlítható össze a Szerbiában élő kisebbségek helyzetével. Azért, mert egyszerűen a szomszédos országban kevesebb és kisebb lélekszámú kisebbség él. De tény, hogy a szerb kisebbség helyzete a rendszerváltást k övetően sokkal jobb lett, mint korábban volt, mégsem mondható sem állandónak, sem tartósnak. Vegyük például a média támogatását, amely rendkívül fontos az azonosságtudat megőrzésében. Ez a támogatás bizonytalan és kiszámíthatatlan. Továbbá itt van a parlam enti képviseletük kérdése is. A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta ugyan a kisebbségek képviseletét a parlamentben, de ezt az Országgyűlés nem vezeti be a gyakorlatba. Azt hiszem, ez a két alapvető gond van – mondta Antić.
