Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.13 . 25 „Kérdés, hogy pontosan kikre vonatkozik az intézkedés: csak a közalkalmazottakra vagy pedig a közpénzből fizetett alkalmazottakra?” – tette fel a kérdést Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének Hargita megyei e lnöke, aki szerint amennyiben az intézkedéscsomag az utóbbi kategóriát is érinti, a kórházakban tevékenykedő orvosokra is vonatkozik az majd. „Ebben az esetben pedig jó, ha a kormány közbenjár a felsőbb hatalmaknál, hogy tíz napig senki ne betegedjen meg” – fogalmazott az orvos. Véleménye szerint egyébként az intézkedés nem érinti a háziorvosokat, hiszen ők magánvállalkozóként praktizálnak. Ám – tette hozzá – , „a jelenlegi kormányzás mellett Romániában bármi elképzelhető”. Egyszerűen csak önkéntes munka? A kormány által tervezett intézkedések ellen ugyanakkor a szakszervezetek is felemelték a szavukat. Mint Dumitru Costin, a BNS országos szakszervezeti tömb elnöke tegnap hangsúlyozta, a kényszerszabadság lebegtetése helyett a kormánynak arról kellene megpr óbálnia meggyőzni a közszférában tevékenykedőket, hogy ingyen, mintegy közmunkaként lássák el munkaköri kötelességeiket. Szerinte ugyanis sem a 10 napos kényszerszabadság, sem a hat órára csökkentett munkaidő nem hozhat megoldást, hiszen attól, hogy válság van, a munka mennyisége nem csökken. Dumitru Costin szerint a kormány végső kétségbeesésében nyúlt ehhez a lehetőséghez. „Hét hónapon át nem hozták meg a megfelelő válságellenes intézkedéseket. Most pedig így lépnek, mivel bebizonyosodott, nem tudnak hat ékonyan fellépni a gazdasági krízis ellen” – fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a legnagyobb visszásság mindemellett abban áll, hogy amíg egyesek kényszerszabadságon lesznek, addig mások túlórázásra kényszerülnek, amit pedig nem lehet nekik k ifizetni. Lelkiismereti kérdés? Eközben Marian Sârbu munkaügyi miniszter a szakszervezetek és az alkalmazottak lelkiismeretére próbál hatni. A tárcavezető tegnap úgy nyilatkozott, a közalkalmazottak érdekeit védő szervezetek vezetőinek meg kellene érteniü k az intézkedések szükségességét, mivel „mindenki tisztában van azzal, hogy az ország gazdasági helyzete nem túl rózsás”. Éppen ebből kiindulva, Sârbu azt szeretné elérni, ha az alkalmazottak megértően reagálnának, önként vállalnák a csökkentett munkaidőt vagy éppen kényszerszabadságot, hogy a kérdéskörben a kormánynak ne is kelljen törvényt alkotnia. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy amennyiben a közalkalmazottak nem ellenkeznek, nagyon sok munkahelyet menthetnek meg gesztusukkal, sőt ezáltal a s okat hangoztatott hatalmas elbocsátáshullám is megelőzhetővé válna. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az intézkedéscsomagot kedden jelentette be Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Ennek keretében tíznapos kényszerszabadságra küldenék szeptember és nove mber között a közalkalmazottakat, vagy a jelenlegi nyolc helyett mindössze napi hat órát kellene dolgozniuk, ezzel pedig a kormány számításai szerint 1,5 milliárd lejt lehetne megtakarítani, ami a hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékának felel meg. vissza Szerző(k): Végh Balázs, Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Jánossy Alíz, Bálint Eszter Kisbács visszaszerezné elcsatolt területeit Kolozsvártól Krónika 2009. augusztus 13. A kisbácsi önkormányzat 1997 óta próbálkozik egy 1968b an Kolozsvárhoz csatolt 64 hektáros terület visszaszerzésével. A terület a telekkönyvben még mindig a Nádas menti község tulajdonaként szerepel, ám az ott működő nagyvállalatok a megyeszékhelynek adóznak. Márton Elek kisbácsi alpolgármester reméli, hogy a közelmúltban megalakult metropolisövezet keretében sikerül rendezni a határvitát. vek óta határvita gerjeszt feszültséget Kolozsvár és a szomszédos Kisbács viszonyában. A nézeteltérés gyökere az 1968as országos területátrendezésig nyúlik vissza, amikor a bukaresti vezetés a Nádas menti község vezetőinek megkérdezése nélkül, annak határából kikanyarított 64 hektár területet, amelyet a kincses város tulajdonába utalt át. A telket javarészt ipari létesítményekkel építették be, jelenleg 27 nagyvállalat, köztük a tejtermékeket gyártó
