Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.13 . 26 Napolact székhelye, telephelye található rajta. Az elcsatolt terület jogi helyzete felemás: bár közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozik, telekkönyvileg még mindig Kisbács tulajdona. Évtizedes huzavona A peremközség vezetősége több mint egy évtizede próbálkozik a határrész visszaszerzésével, ez idáig sikertelenül. „1997 óta harcolunk ezért a területért” – nyilatkozta lapunknak Márton Elek kisbácsi alpolgármester. A küzdelemnek nagy tétje van, főleg a község számára, ugyanis – , a z alpolgármester elmondása szerint – a vitatott hovatartozású területen található nagyvállalatok évente mintegy kétmillió lej értékű adót és illetéket fizetnek be jelenleg Kolozsvár kasszájába. Ha ezen összeg a kisbácsiba folyna be, az nagymértékben gyarap ítaná a helyi költségvetést. A területen található kisebb cégek, valamint az ott telekkel vagy ingatlannal rendelkező magánszemélyek többsége ugyanakkor jelenleg is Kisbácsnak adózik. Részben éppen az összeg nagysága miatt hiúsultak meg a község vezetésén ek a terület visszaszerzésére irányuló eddigi próbálkozásai. Az önkormányzat az ügyben már fordult a kormányhoz és az államelnökhöz is, eredménytelenül. 2004ben, azt követően, hogy mindkét település élére az akkori Demokrata Párthoz tartozó polgármester k erült, a bácsiak azt remélték, hogy sikerül pontot tenni az ügy végére. Emil Boc, a kincses város elöljárója hajlott is a vita tárgyalás útján való rendezésére, ám amikor a kolozsvári városvezetés megtudta, mennyi pénzt veszítene az átirással, nemet mondot t a bácsiak igényére. Nincs pénzük pereskedésre A község önkormányzata anyagi megfontolásból nem terelte bírósági útra az ügyet. „A pereskedéshez sok pénz kell, az pedig nekünk nincs. Abból az összegből, amit a perre költenénk, inkább utat építünk Mérában vagy Szucságban” – jelentette ki Márton Elek. Az alpolgármester abban reménykedik, hogy a kolozsvári metropolisövezet keretei között sikerül végre rendezni a konfliktust. László Attila kolozsvári alpolgármester szerint nincs elvi akadálya annak, hogy a k érdéses terület viszszakerüljön Kisbács fennhatósága alá. „Volt egy másik határvitánk is Kisbáccsal, melyet a közelmúltban zártunk le. Ennek tárgya egy Papfalva fölötti terület volt, mely adminisztratív szempontból szintén hozzánk, telekkönyvileg pedig a k özséghez tartozott. Ott annyival volt egyszerűbb a helyzet, hogy a föld tulajdonosai nem cégek. Érthető, hogy a kisbácsiak ragaszkodnak ehhez a területhez, hisz minden önkormányzat szalad a pénze után” – nyilatkozta a Krónikának László Attila. vissza Szerző(k): Pengő Zoltán Közvám Krónika ¨ 2009. augusztus 13. Egyáltalán nem lesz könnyű a kormánynak rábírnia a közalkalmazottakat, hogy beleegyezzenek a költségvetési hiány mérséklését célzó kényszerszabadságba. Csakhogy a Bockabinet jelentős mértékben ront a helyzeten, hiszen rosszul közelít a problémához. nyhén szólva is megmosolyogtató Marian Sârbu munkaügyi miniszter „lelkifröccse”, miszerint a közszféra dolgozóinak és a szakszervezeteknek meg kell érteniük, hogy a gazdaság i válság közepette az intézkedés nagyon is indokolt, így azt szeretné, ha az alkalmazottak önként, dalolva vállalnák a fizetetlen szabadnapokat. Namármost roppant kíváncsiak lennénk arra a munkavállalóra – legyen az állami vagy magáncég alkalmazottja – , ak i kényszerítő körülmény híján fog jelentkezni: ugyan küldjék már el tíz napra kényszerszabadságra, mi neki az a havi bérkiesés. Ezzel a stratégiával a kormány bizony egyetlen bani megtakarítást sem fog megvalósítani, nemhogy a hazai össztermék 0,3 százalé kát, mint ahogy azt a pénzügyminiszter kikalkulálta. Sőt az intézkedés valószínűleg annak ellenére sem éri el a várt hatásfokot, hogy a munkaügyi miniszter burkoltan megzsarolta a közalkalmazottakat: ha nem fogadják el a kényszerszabadságot, akkor a bé ver zió már nagyarányú elbocsátásokat tartalmaz. Ezzel egy időben nem szabad figyelmen kívül hagyni a polgármesterek, helyi és megyei önkormányzati vezetők ágálását sem, közülük ugyanis többen – még a nagykoalíciót erősítő elöljárók is – kerek perec leszögezt ék: hallani sem akarnak a spórlás ilyen formájáról. Nagyon úgy fest tehát, hogy a kormánynak nem az önkéntességre, hanem
