Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 38 széles teret engednek a szólásszabadságnak, ám tiltják mások jogainak megsértését, az államnak pedig lehetővé teszik, hogy a nemzetbiztonságra és a közrendre tekintettel korlátozzák azt. Az 1947es párizsi békeszerződésben pedig hazánk kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben sem engedi meg a fasiszta jellegű szerveződéseket. Valki ugyanakkor közölte: ezeket a normákat 1989ben nem ültették át me gfelelően a magyar jogba, például a gyülekezési törvénybe. Úgy vélte, ha a gyülekezési törvény megfogalmazását szigorítanák, az a nemzetközi jogi, illetve a nyugati normákhoz való igazodás lenne. A nyugati országok helyzetét egy lapunknak név nyilatkozó rendőri vezető is előnyösnek nevezte ilyen szempontból. Ugyanakkor közölte: a demonstráció bejelentésének és elfogadásának határideje a mai nappal lejár. Ha nem egyeznek meg a hatóságok és a tüntetők, s a demonstrációt mégis megtartják: oszlatás lesz a vég e. Fleck Zoltán jogszociológus pedig kérdésünkre azt közölte: "most derült ki, hogy a megfelelő garanciákkal lehetőséget kellene adni a rendőrségnek arra, hogy több okból betilthasson egy demonstrációt". Szerinte ezek közé tartozhatna, hogy egy egyértelmű en neonáci megmozdulást ne engedélyezzenek. Jelenleg - vélte - a hatóság csak feloszlathat egy egyértelműen az Alkotmányba és nemzetközi egyezményekbe ütköző demonstrációt. A többek által emlegetett jogszabály módosításra egyelőre kevés az esély. Az MSZP azt közölte: már többször próbálkoztak ezzel, ám a Fidesz mindig meggátolta törekvésüket. Ha az ellenzéki párt tanújelét adná, hogy segítené a törvény módosítását, az MSZP bármikor leül tárgyalni - tette hozzá Bárándy Gergely. Népszava Online vissza Kényszerszabadság, elbocsátások a közszférában Erdélyma [ 2009. augusztus 12., 07:36 ] Szeptember és november között az állami alkalmazottak kénytelenek lesznek fizetés nélküli szabadságra menni, vagy pedig hat órára lecsökkent ik munkaprogramjukat, azaz tíz nappal kevesebbet fognak dolgozni — jelentette be tegnap Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. A megszorítások folytatásaként a közeljövőben elbocsátásokra is számítani kell a közszférában — az állás nélkül maradó személyek szám át azonban nem pontosította a tárcavezető. „A nemzeti össztermék 0,3 százalékával csökkennek a bérköltségek, ha az állami alkalmazottak tíz nappal kevesebbet dolgoznak" — indokolta a döntést Pogea. Szerinte a költségek csökkentésére megoldást jelent az is , hogy eltörlik a prémiumokat, illetve az év végéig nem fizetik ki többé a túlórákat. Romániának 1,1 milliárd euróval kell csökkentenie közkiadásait idén, hogy tartani tudja a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) erre az évre kialkudott, megemelt államháztartá si hiánycélt, amely a hazai össztermék legföljebb 7,3 százaléka. Románia azzal a feltétellel kapott hétfőn újabb engedményt az IMFtől, hogy vállalta: a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeggel, vagyis 1,1 milliárd euróval csökkenti közkiadásait. Hírügynök ségi források szerint a kabinet százszázötvenezer közalkalmazott elbocsátására készül a helyi és a központi közigazgatásból, valamint a decentralizált intézményekből. A kormány azonban tagadja, hogy ilyen számok elhangzottak volna az IMFfel folytatott tá rgyalásokon. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter azonban tegnapi sajtótájékoztatóján megjegyezte: nagyméretű elbocsátásokra kell számítani, nem ezer vagy kétezer alkalmazottról van szó. A tárcavezető elmondta még: idén a központi költségvetés várható bevételei 17,5 milliárd lejjel csökkennek az előző évhez képest. Románia idénre tervezett GDPje pedig csak 497,3 milliárd lejt érhet el a korábban tervezett 531 milliárd helyett. A román sajtóban azt találgatják, miből spórolja meg a kormány az 1,1 milliárd eurót . A kényszerszabadság és a munkaprogram lerövidítése mellett a kabinet vizsgálja az ásványi kincsek kitermelése után az államot megillető járadékok növelésének lehetőségét, és szigorúbban akar fellépni az adócsalás ellen. Mindez azonban nem elég, ezért is tárgyalnak az elbocsátásokról. Romániában jelenleg megközelítőleg 1,4 millió közalkalmazott dolgozik. Bukaresti elemzők szerint a kormány az év végi államfőválasztás miatt nem közli az elbocsátások pontos számát. Háromszék vissz a
