Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 39 Autonómia, Basescu és a lopakodó elrománosítás Erdélyma [ 2009. augusztus 11., 22:53 ] Székelyföldi riportot közölt a Neue Zürcher Zeitung. Brassói keltezésű cikkében a tekintélyes svájci napilap rövid történelmi kitekintést követően beszámol arró l, hogy június végén látogatást tett Marosvásárhelyen a román államfő. Traian Basescu a magyar kisebbséghez intézett beszédében többek között úgy fogalmazott: „Szeretlek mindnyájatokat, mindnyájatokat, akiknek román személyi igazolvány és útlevél van a zse bében", s Marosvásárhelyt a békés együttélés iskolapéldájának nevezte – idézte fel. A helyi magyar politikusok szemében Basescu helyválasztása és beszédének tartalma jól kiszámított kísérlet volt arra, hogy már most megpróbálja elnyerni a magyarok szövets égének (az RMDSZ – a tud.) támogatását a téli elnökválasztáson. Emellett Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a „jobboldali nacionalista" Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a „szélsőjobboldali , soviniszta" Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító. Orbán Viktor pedig az EPválasztási kampányban járt Erdélyben. A helyi magyar politikusok szerint Basescu ezt a befolyást akarja most ellensúlyozni „feltételes szerelmi vallomásával", az államfő szeretetének feltétele ugyanis a román állammal szembeni lojalitás kinyilvánítása. A szerző látogatást tett a 62 ezer lakosú, 75 százalékban magyar lakosságú Sepsiszentgyörgyön. A magyarul beszélő többség szemében állandó provokáció, hogy a fő utcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. december 1je utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád András polgármester a szerzőnek elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A II. világháború előtt még teljesen megszokott volt, hogy Erdély lakói három nyelven beszéltek: rom ánul, németül és magyarul. A polgármester hangsúlyozza, hogy sok román elszakadási törekvéseket tulajdonít a magyaroknak. A kommunista államok, például Jugoszlávia széthullása – mondja – megrémítették a román politikusokat. A székelyek azonban déltiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Nagy reményt fűztek az Európai Unióhoz, de csalódtak, mert az EU Románia belügyének tekinti a kisebbségi problémát. Antal szerint „lopakodó románosítás" zajlik, románok szisztematikus betelepítése azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. Ez utóbbi radikalizálódott az utóbbi időben – idézte a cikkíró a polgármestert. Politikai képviselőik sorában nemzedékváltás zajlott le, és a fiatal politikusok nem félnek kiállni radikális c élkitűzéseikért. Az autonómia az egyetlen működőképes kompromisszum az állami szuverenitás és a kisebbség követelései között – vélte Antal. A bukaresti kormányban való részvétel a polgármester szerint nemigen kívánatos, kormányon kívül jóval nagyobb mozgás tér kínálkozik a magyarok számára. Duna TV vissza Hol csattan a recesszió ostora? Erdélyma [ 2009. augusztus 12., 08:14 ] A Nemzetközi Valutaalappal módosított megállapodás egy sor makrogazdasági mutatót érint. Ezzel gyak orlatilag mind a kormány, mind az IMF elismerte, hogy a visszaesés sokkal súlyosabban érinti Romániát, mint ahogy azt korábban előre jelezték. A következmények sorában leginkább érintett terület azonban a munkaerőpiac, amelynek alakulásából kiolvasható, h ol csattan valójában a recesszió ostora. Az országos munkaerőügynökség elnöke egy minapi sepsiszentgyörgyi programbemutató kapcsán a munkanélküliségi arány alakulását firtató újságírói kérdésre meglehetősen hányaveti módon közölte: a hat százalék még min dig Európa egyik legalacsonyabb értéke. Ami pedig a kilátásokat illeti: a cégek kötelező bejelentései szerinti híreket, melyek százezres nagyságrendekről beszélnek, a hatóság első embere nem veszi komolyan, mi több, saját prognózisukról is az a véleménye, hogy az csupán negyven százalékban szokott megvalósulni.
