Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 21 BakkDávid Tímea: – Úgy tudom, Csíkszentmártonban egy csomó feljelentést tettek az évek során, és éppen azt elégelték meg, hogy nem történt semmi. Nem vizsgálták ki az ügyet, vagy ha kivizsgálták, akkor pénzbírságot szabtak ki. Az illető nem fizette ki, mert ugye nem volt miből, 2 év alatt pedig elévült a do log. Haller István: – Sajnos a Székelyföldön nincsenek olyan emberjogi szervezetek, melyek az embereket segítenék a hatóságokkal szemben. Az RMDSZ kialakított egy nagyon érdekes érdekvédelmi szövetséget, mely pontosan az érdekvédelmet nem biztosítja ilye n esetekben. Jogi ismeretekkel kellene segítse az embereket, hogy ügyüket Strassbourgig vigyék, ha szükséges. A romák létrehozták ezeket a szervezeteket, a magyarok nem. A roma közösség részéről érkeznek komoly panaszok a Diszkriminációellenes Hatósághoz, a magyarok ré széről nem. A magyar közösség ügyeiben én indítok néha hivatalból eljárást. Kókuszdió, avagy milyen roma közösség vezetőjének lenni BakkDávid Tímea: – Az volt az érzésem Szentmártonban, hogy hiába van a cigányoknak egy olyan vezetője, akit a magyarok , a roma szervezetek vagy akár a polgármester partnernek tekint, nem legitim a saját közösségében, nincsen befolyása a közösségen belül. Nekem úgy tűnt, ez a legnagyobb probléma, ami miatt a konfliktus akkor sem fog megoldódni, amikor létrejön majd egy meg állapodás. Kiss Tamás: – Ez nagyon sok esetben előfordul ott, ahol a közösség belső rétegzettsége nem olyan, hogy kitermelhessen olyan tekintélyeket, vállalkozói réteget vagy bármi mást, amely ténylegesen meg tudná szervezni a közösséget. Horváth Istvá n: – Az afroamerikaiak úgy hívták őket, hogy kókuszdiók: kívül feketék, belül fehérek. Kiss Tamás: – A roma közösségen belüli hatalmuk gyakorlatilag abból a megbízatásból származik, ami a nem roma közösségtől jön. Az én egyik terepmunkám során láttam pél dául, hogy az egyik ilyen kókuszdió egyben a rendőrség besúgója volt. Ő tartotta a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal, de a postás is rajta keresztül szedte be a tévédíjakat. Onnan volt valamennyi hatalma, hogy a közmunkát általa ellenőrizte a polgár mesteri hivatal, tehát egyértelműen nem a közösségből nőtt ki, hanem a közösség és a társadalom közötti valamilyen megállapodásból. Fosztó László: – Erre van egy megkülönböztetés: külső, illetve belső vezető. Sok esetben tudatos döntéssel lesznek külső v ezetők azok, akik a „fehérekkel” tárgyalnak és ők nem feltétlenül a közösség legmegbecsültebb belső vezetői, mert miért vállalná valaki, hogy az idejét a közösség érdekeinek a külső képviseletével vesztegesse, amikor neki van jól bejáratott kapcsolatrendsz ere, családja, tekintélye a csoporton belül? IgnacyMarek Kaminski lengyelországi kutatása alapján írta le a külső – belső vezető közötti ellentétet, és azt mondja, hogy minél inkább sikeres lesz valaki külső vezetőként, annál inkább elveszíti annak a lehe tőségét, hogy belső vezető lehessen. Haller István: – Abban a pillanatban, ahogy a roma vezető nem úgy táncol, ahogy énekelnek neki a hatóságok, abban a pillanatban megszüntetik vele a kapcsolatot. Volt egy cigány vezető ismerősöm: Tusnádon él, Kászon és több falu tartozik az ő hatáskörébe. Amikor Csíkszentmártonba mentem, felhívtam hogy jöjjön velem. Ezért kicsit igazságtalannak érzem, amikor mi Bukarestből vagy Kolozsvárról az alcsíki székelyekre rasszizmust kiáltunk. Abban az esetben is, ha alapvetően valóban azok. Igazságtalannak azért, mert a kialakult helyzet felelőssége nem pusztán az övék, hanem az utóbbi 18 évben kialakult társadalmi mecha nizmusoké. Kiss Tamás
