Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 20 A csíkszentkirályi helyzet teljesen más: itt nincs elöregedés, nagyobb a munkaerőkínálat, közel a város. Ugyanakkor a roma közösségeken belül is nagy különbségek vannak: nagy különbs ég van az ún. „restás” vagy más néven „sátoros” meg az ún. „házi” cigányok között – utóbbiak könnyebben integrálódnak. A probléma a „restás” cigányokkal szokott lenni. Szentkirályon például jóval több cigány él, mint a sajtóban megjelent 200 fő. A gyújto gatás sem érintett mindenkit, hanem csak a „restások” egyik telepére korlátozódott, ahol eredetileg 34 vityilló állt, de ez aztán az évek során ugyanezen a kis területen 1215 házra duzzadt. A falu perifériáin vannak más cigány közösségek is, amelyek jól integrálódtak, dolgoznak, és eszébe sem jutott senkinek hogy ezekkel foglalkozzon. Az ún. „restás” cigányok ilyen mérvű szegénységét, mint ami Szentkirályon és még talán egykét alcsíki faluban tapasztalható, máshol nem látja az ember. Teljesen megdöbbentő azt látni, hogy egy szerencsétlen gyermek izzad valósággal az éhségtől. Horváth István: – Ne feledjük, hogy a szentmártoni protokollum tényleg arról szól, hogy ez már nem a mi problémánk. Menjenek, legyenek valaki másnak a problémái. A protokollum üzenete az, hogy a helyi közösség sikerült elérje, hogy egy másik közösséget teljesen ki zárt a falujából. Haller István: – Én nem szívesen idealizálnám a romamagyar viszonyt történelmi távlatokban. Egyszer például Gyergyótekerőpatakon elmesélték nekem, hogy miképp szabadultak meg a '60as években a romáktól: a cigányok is dolgoztak a TSZben, és a magyarok ki találtak, hogy otthagynak az udvaron néhány gerendát, tudván, hogy ha a romák ezt látják, akkor elviszik. Természetesen a romák el is vitték a gerendákat, erre a falu összegyűlt, halálra ítélték, majd vadászpuska elé állították őket és azt mondták: vagy elmentek a faluból, vagy lelövünk titeket. Persze azt választották, hogy elmennek a faluból. A falvakban megtűrtek néhány családot, hogy a budikat legyen, aki takarítsa, vagy az edényeket javítsa, de a viszony egyáltalán nem volt idealizálható. Tánczos V ilmos: – Meg kellene vizsgálni antropológiailag, néprajzilag, hogy az integrációnak milyen módszerei vannak. Mert vannak integrációs modellek. Például keresztapámnak cigány komája volt, és ő ezt nyíltan felvállalta. Ez belefért a falu mentalitásába. Nem mo ndom, hogy nem voltak problémák, de azért azt ne felejtsük el, hogy régebb nem gyújtogatással oldották meg ezeket a helyzeteket. Horváth István: – Csíkszentkirályon a polgármester, amikor feszült volt a helyzet, kihívatta az antiterrorista alakulatokat é s megsétáltatta a roma házak környékén. Rendőri visszaélések is történtek ilyenkor, de a falunak volt egy olyan érzése, hogy a hatóság csinált valamit, közbelépett. Haller István: – '94ben kitalálta a román rendőrség, hogy úgy akadályozza meg ezeket a k onfliktusokat, hogy időnként bemegy a romatelepre, összegyűjti a romákat, beviszi a rendőrségre, és vagy megveri őket, vagy csak a rendőrséget takaríttatja fel velük. Ilyen illegális rendőrségi razziákat szerveztek: a lakosság azt látta, hogy a rendőrség b eavatkozik, már nem szükséges felgyújtani a romák házait. Az egyéni cselekvés lehetőségei Horváth István: – Kérdés, hogy miért nem jártak el a falubeliek egyénileg az elkövetők ellen? Vajon mennyibe kerül az egyéni eljárás – birtokháborításról feljele ntés, perelés, hatóságokkal való kapcsolattartás – ahhoz képest, hogy kocsmában lehet fizetni valakinek 5 liter pálinkát? Haller István: – Érdekes módon, hogyha elmegyünk a Maros megyei táblabíróságra, akkor láthatjuk, hogy az esetek 90 százalékát különf éle Hargita megyei földügyek teszik ki: egy kerítés 20 centivel arrébb került, az egyik örökös elégedetlen, stb. Ezekért 78 évekig tudnak pereskedni, azonban képtelenek feljelentést tenni birtokháborításért – egy papírt kell letenni, a többi az ügyészség feladata. Ehelyett gyújtogatnak. El kell döntsük, hogy Románia jogállame, vagy visszatérünk a középkorba, és kiki saját magának szolgáltat igazságot.
