Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 15 Siwiec arra a kérdésre, hogy szerinte kit fog támogatni a Kreml a választásokon, azt válaszolta, nem hiszi, hogy Moszkva most is oly an nyílt és egyértelmű lesz, mint az 5 évvel ezelőtti választásokon, azt viszont megjegyezte, hogy ezt elsősorban az ukrán politikusok hangzatos kijelentéseiből lehet kiolvasni. A lengyel politikus végezetül megjegyezte, hogy Brüsszel egyelőre nem látja szükségét annak, hogy beleavatkozzon az ukránorosz konfliktusba, de mindenképpen figyelemmel fogják kísérni az eseményeket. Mint ahogy azt már írtuk, Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap levélben értesítette Viktor Juscsenko ukrán államfőt arról, hogy a jelenlegi politikai helyzetet és a két állam kapcsolatát figyelembe véve egyelőre nem tartja célszerűnek Ukrajnába küldeni az új ukrajnai orosz nagykövetet. Korábban is voltak nézeteltérések a kér ország között, az azonban amit az utóbbi években tapaszta ltunk nem más, mint az ukrán fél szándékos eltávolodása a partneri, baráti és jószomszédsági kapcsolat felől. Az ukrán vezetés viselkedése egyértelműen oroszellenes irányt vett - jelentette ki Medvegyev, ugyanakkor hozzáfűzte, biztos benne, hogy az orosz állampolgárok mindezek ellenére képesek lesznek továbbra is a legjobb érzéseket táplálni a testvérnemzet iránt. Juscsenko az éles kritikával kapcsolatban megjegyezte, hogy hamarosan személyesen fog válaszolni Medvegyevnek. vis sza GAZDASÁG ÉS MORALITÁS – Mi áll a székelyföldi romamagyar konfliktus hátterében? Transindex 20090812 Integrációs erőfeszítések alig vannak, a közeli nagyvárosok pedig a „gyenge” önkormányzatokra hárítják a szociális problémák megoldását. [kere kasztal 1. rész] Előzetes, országos szintű intézményes erőfeszítések az integrációra Horváth István: – Arról beszélhetünk, hogy a székelyföldi roma közösségek nagy része az átlagnál jobban kimarad azokból az intézményes folyamatokból, ami a roma közössé g kívülről támogatott integrációját jelentené. Nyelvi vagy más okokból ezek a közösségek kevésbé vannak bekapcsolódva átfogó, országos projektekbe. Vezettem diplomamunkát, melyben az állt, hogy Hargita megyében a legszegényebb közösségeknek nincsen egész ségügyi mediátoruk, pedig itt a legnagyobb a tüdőbaj kockázata, vagy más, szegénységgel összefüggésbe hozható haláleset. Ezek az ún. egészségügyi mediátorok csak olyan helyeken működtek, ahol a tehetősebb roma családok gyerekeiket be tudták kapcsolni egy i lyen fajta rendszerbe. Ezekről a projektekről azt kell tudni, hogy nem segítenek látványosan a közösség helyzetén, de egy tudatosítási folyamatot indítanak be: a hatóságok jobban odafigyelnek, másképpen kezelik a romakérdést. Mi is ez? Július 20án a Kisebbségkutató Intézet kerekasztalbeszélgetést szervezett a székelyföldi magyarroma konfliktusokról. A kerekasztal résztvevői, ábécésorrendben: BakkDávid Tímea újságíró, a Transindex szerkesztője, Fosztó László antropológus, a Kisebbségkutató Intézet k utatója, Haller István , a Diszkriminációellenes Tanács tagja, Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet elnöke, Kiss Tamás , a Kisebbségkutató Intézet kutatója, Pulay Gergő antropológus, KözépEurópai Egyetem doktoranduszhallgatója, Sipos Zoltán újságíró, a Transindex felelős szerkesztője, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének előadótanára, Toma Stefánia szociológus, a Kisebbségkutató Intézet kutatója. Alább a beszélgetés szerkesztett verziója olvasható. Haller István: – Korábban a Pro Európa Ligánál részt vettem egy olyan projektben, ahol több romatelepet vizsgáltunk meg Fehér, Szeben, Hargita és Maros megyékben. Azt tapasztaltam, hogy a Hargita megyei romatelepek valóban sokkal elhanyagoltabbak, sokkal k evésbé tudnak a világról, arról, hogy mit lehetne tenni, és ez valószínűleg a nyelvi elszigeteltség miatt van.
