Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.08 . 11 Élen járunk a Kárpátmedencében - A VMDP közleménye emellet t még azt is kimondja, hogy „a törvényjavaslat az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és az egyenjogú nyelvhasználat tekintetében csak többszörösen ellenőrzött véleményezési jogot ad, s ezért a leendő nemzeti tanács alkalmatlanná válik a magyar autonómia p olitikai funkcióinak érvényesítésére”. Ön ezt hogy látja? Pásztor Bálint: - Én ezt éppen ellenkezőleg gondolom. Mindjárt ki is fogom bontani, hogy mi alapján állítom, hogy a VMDPnek nincs igaza. Ezt megelőzően szeretném megállapítani, hogy az a tény, ho gy mi olyan messzire jutottunk, amiről az erdélyi vagy a felvidéki magyarság csak álmodhat, annak ellenére, hogy sokkal többen vannak, mint mi, az nem a véletlen műve. Mi nem gondoljuk azt, soha nem is gondoltuk, hogy a történelem velünk kezdődik. Éppen az ért kell azt kimondani: az, hogy Szerbiának lesz nemzeti tanácsokról szóló törvénye, az elmúlt húsz év politikai küzdelmének köszönhető, a történelmi VMDKtól kezdve a mai napig. Tehát, ha a vajdasági magyarságnak az elmúlt húsz évben nem lett volna olyan politikai képviselete, mint amilyen volt, és ha nem lett volna olyan bátor kiállás az elmúlt húsz évben, mint amilyen volt, akkor most nem kerülhetett volna a parlament elé ez a törvény. Ennek a hosszantartó küzdelemnek aktív részese volt Kasza József, Ágo ston András, Páll Sándor, Csubela Ferenc, Sepsey Csaba, Csorba Béla, Várady Tibor és még nagyon sokan mások. Úgy gondolom, hogy ha ez a küzdelem nem lett volna, akkor most nem kerülhetett volna a törvényhozás elé ez a jogszabály. Éppen ezért nem értem azt, hogy ezek az emberek, akiknek jelentős szerepe van abban, hogy a törvény végre realitássá válhat, most mindent megtesznek annak érdekében, hogy minimalizálják ennek a sikernek a jelentőségét, amelynek a kivívásában ők maguk is tevékenyen részt vettek az e lmúlt húsz évben, ráadásul éppen azokban a pillanatokban, amikor sokkal nehezebb volt kiállni ezek a törekvések mellett, mint ma. Az első magyar autonómiakoncepciót éppen itt a Vajdaságban dolgozták ki, a kilencvenes évek első felében. 1999ben a bombázáso k alatt a VMSZ megerősítette ezt a koncepciót, elfogadva a három pilléren nyugvó autonómiamodellt, amelynek legfontosabb pillére éppen a perszonális autonómia, a jelentős hatáskörökkel rendelkező MNT formájában. Ezt követően tavaly márciusban a VMDK, a VM DP és a VMSZ által létrehozott autonómiabizottság kidolgozott egy közös autonómiakoncepciót. Ennek a bizottságnak az elnöke Varga László volt. Részt vett benne Ágoston András a VMDPből, Tari István a VMDK részéről, én is a tagja voltam, meg még néhányan. Akkor megfogalmaztuk, hogy melyek azok a minimumok, amelyeknek be kell, hogy kerüljenek a nemzeti tanácsokról szóló törvénybe ahhoz, hogy valós perszonális autonómiáról beszélhessünk. Én a felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a hatásköri rendelkezé seknek a 90 százaléka, amely a Magyar Koalíció közös autonómiakoncepciójában szerepel, bekerült a nemzeti tanácsokról szóló törvény javaslatába. Tehát olyan fontos döntéshozatali jogosítványai lesznek az új MNTnek, pl. az oktatás területén, amilyenről az erdélyi magyarság, annak ellenére, hogy egymillió hatszázezren vannak, csak álmodhat. Nem tudok még egy példát mondani a Kárpátmedencéből, ahol a magyarság képviselőinek, a perszonális autonómia legfőbb szervének formájában vétójoga van pl. a tankönyvek t ekintetében. Mi magunk határozhatjuk meg, hogy a jövőben milyen tankönyvből fognak a magyar diákok tanulni. Nem tudok egy példát sem mondani, ahol azon oktatási intézmények esetében, amelyekben többségében magyar osztályok vannak, az MNTnek vétójoga van a z igazgató kinevezésének tekintetében. És egy olyan példát sem tudok említeni, ahol a jelenlegi állami iskolák igazgatási jogainak egy jelentős része átkerülhet a nemzeti tanácsra, és még számos ilyen lehetőséget lehetne még felsorolni, és tételesen, szaka szokra hivatkozva nagyon egyszerűen, jogászi rutinmunkaként meg lehet cáfolni a VMDP, vagy az MPSZ észrevételeit ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy összefogásra van szükség. A választói névjegyzék összeállítása ab ban az esetben sikerülhet, ha ebben az összes politikai párt és civil szervezet a partnerünk lesz. Én nagyon remélem, hogy ez így lesz. - Mi az a tíz százalék, amit a VMSZ, a VMDK és a VMDP alkotta Magyar Koalíció közös autonómiakoncepciójából nem sikerü lt beépíteni a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatába? Varga László: - Talán a tíz százalék sok, talán annyi sem hiányzik a törvényjavaslatból az általunk megfogalmazott követelésekhez képest. Van 34 olyan hatáskör, amelynél a MK autonómiakoncepci ója javaslattételi jogot irányoz elő, a törvényjavaslat pedig véleményezési jogot biztosít. Ugyanakkor az autonómiakoncepció 30 konkrétan
