Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.08 . 12 fölsorolt hatáskört tartalmaz az oktatás, a tájékoztatás, a hivatalos nyelvhasználat és a művelődés területén, a törvé nyjavaslat pedig szám szerint 65öt. Tehát nagyon sok ponton többet tartalmaz a törvényjavaslat, mint amit az autonómiakoncepciónk tartalmazott. Egy konkrét példa, amely nincs benne a törvényjavaslatban, ugyanakkor benne volt a Magyar Koalíció koncepciójáb an, hogy a vajdasági közszolgálati rádió és televízió programtanácsa tagjai esetében nincs javaslattételi joga az MNTnek. A törvényjavaslat azt látja elő, hogy csak véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Ugyanakkor érdemesebb arról beszélni, ami megtalá lgató a törvényjavaslatban. Képviselőtársam nem említette, hogy minden, kizárólag magyar tannyelvű oktatási intézmény alapítói jogát a nemzeti tanácsokra kell, hogy átruházza az állam. Minden kisebbségi művelődési intézmény esetében ugyanez a helyzet. Ugya nez vonatkozik a kisebbségi tájékoztatási intézményekre is. Ezek olyan jelentőségű hatáskörök, amelyekkel kapcsolatban azt megfogalmazni, hogy „a nemzeti tanácsok ezen törvény alapján, majd csak többszörösen ellenőrzött véleménynyilvánítási joggal rendelke znek” talán felelőtlenség. Másrészt pedig az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén a 65 konkrét jogosítvány között számos olyan található, amely ugyancsak megcáfolja ezeket a véleményeket. Azt gondolom, hogy ez a törv ény, annak ellenére, hogy nem tökéletes, és annak ellenére, hogy nincs benne száz százalékban az, amit mi a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójában, mint egy ideális állapotot megfogalmaztunk, mégis csak egy jelentős mérföldkő az autonómia építésben, külön ösen akkor, ha figyelembe vesszük a környező országok gyakorlatát. Figyelembe kell venni és meg kell érteni azt is, hogy az autonómia építés kizárólag csak a többségi társadalom meggyőzése útján, a többségi társadalommal egyetértésben valósulhat meg. Mi me gfogalmazhatjuk a saját elvárásainkat, és meg is fogalmazzuk azokat, de hogy abból törvény legyen, ahhoz jóval több mint száz nem magyar képviselőt kell meggyőznünk a szerbiai parlamentben. És ez nem könnyű feladat. - A törvény elfogadását követően megke zdődik a visszaszámlálás. Varga László: - A törvény hatályba lépését követően 30 napos határidő áll a minisztérium rendelkezésére, hogy elkészítse a formanyomtatványokat, különböző szabályzatokat, és azt követően kezdődik majd a 120 napos határidő. Tehát a törvény elfogadásától számítva kb. 160170 nap áll rendelkezésre a névjegyzék összeállítására. Számításaim szerint valamikor a tavasz folyamán állhat fel az új MNT. - Magam elé képzelem János bácsit, vagy Piroska nénit a falu végéről, akik az elmondott ak után azt kérdeznék, hogy jól van fiúk, de mondjátok már, jobb lesze nekünk magyaroknak, ha megszületik a törvény, és végre működni kezd az új nemzeti tanács? Pásztor Bálint: - Én biztos vagyok abban, hogy jobb lesz. Persze az ellenzék is elmondta - e z egy nagyon veszélyes tézis volt a fölszólalásaikban, – hogy ez a törvény nem fogja javítani a gazdasági helyzetünket, és valójában nincsenek itt kisebbségi problémák, mert nehezen élnek a magyarok is, meg a szerbek is, meg a többiek is. Természetesen ez a törvény nem jelenthet gyógyírt minden problémánkra. Nem jelenthet gyógyírt azokra a gondokra, amelyek valóban a gazdasági nehézségeknek következtében jelentkeznek. És nem jelenthet megoldást az összes olyan gond tekintetében sem, amelyeket mi mindennapi diszkriminációként élhetünk meg, akárhol is élünk Vajdaságban. Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindenképpen jobb lesz mindannyiunknak, hiszen azokból a hatáskörökből, amelyekről mi itt Varga Lászlóval beszéltünk, illetve amit mazsolázgattunk a törvényjav aslatból, ebből azért látszik, hogy a vajdasági magyarság sokkal nagyobb mértékben veheti kezébe sorsának az irányítását, mint ahogy az volt az elmúlt években. Ha a vajdasági magyarságnak a közvetlen választások útján mandátumhoz jutott képviselői révén dö ntő befolyása lehet a nemzeti oktatásra, művelődésre és tájékoztatásra, valamint a hivatalos nyelvhasználatra, akkor bátran mondhatjuk azt, hogy jobbra fordul a helyzetünk. Az autonómia nem cél, hanem egy eszköz. A perszonális autonómia az MNT megválasztás ának a formájában, a reális hatáskörökkel egy olyan eszköz, amely hozzásegíthet mindannyiunkat ahhoz, hogy jobb minőségű és magyarabb legyen a közéletünk. vissza Ternovácz István
