Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 6 a magyarok képviselőit. Sőt elmondta azt is: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy bizonyos államtitkári tisztségek révén m ásodrangú legyen a kormányban. Nos, a történtek után bő hét hónappal az RMDSZ a hátsó ajtón somfordált be a román hatalomba, mégpedig úgy, hogy az ajtót az akkoriban magyarellenesnek beállított PSD tárta ki előtte . (Rostás Szabolcs) Merev értelmezések – A merev értelmezések a csoportközi viszonyban nélkülözhetetlenek, mert lehetetlenség minden helyzetben alaposan elemezni a szituációt és kiérlelt döntést hozni, ezért amikor már álandósulttá válik egy kapcsolat – kialakul a sztereo típia. A veszély az, hogy olyankor is hajlamosakká válunk használni, amikor alaposan mérlegelnünk kellene. És most ilyen helyzet van! Sem a rablógazember roma, sem a rasszista magyar, sem az állat székely sztereotípiája nem alkalmas orvoslására . (Ambrus A ttila, ÚMSZ) P ROGRAMAJÁNLÓ A www.nemzetpolitika.gov.hu honlapon az „Események, programok” cím alatt olvasóink tájékozódhatnak a terület várható eseményeiről. Megtekinthető itt: http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_category=5&sub_category=162 Cikkek: Magyarok voltunk ÉS 2009. júl. 31 TAMÁS GÁSP ÁR MIKLÓS fMagyarnak lenni - a szónak a reformkor ót a meggyökeresedett értelmében - nem puszta véletlen. Ez a meghatározottság, bizonytalan körvonalai, mély változásai, régi ellentmondásai mellett bizonyos erkölcsi, azaz politikai tartalmakat visz magával, ahogyan sodródik a történelemben. Addig érdemes ezt a fogalmat használni, ameddig azok a föltételek, amelyek létrehozták, azok a problémák, amelyekre válaszul keletkezett, még léteznek. Akár a „német" vagy az „orosz", a „magyar" is válságfogalom: a szüntelen újraformulázására való kényszer a politikai kö zösség (mint olyan) kérdésességéből származik. Egyetlen nemzet sem „értetődik magától", de némely nemzetek mégsem érzik ezt az újrafogalmazási kényszert. Kívülről szilárdnak tetszenek, ha nem is mindig, de hosszú történelmi ideig. Más nemzetek nem ilyen sz erencsések. A modern (tehát a fölvilágosodás utáni) magyaroknak - értsd: a modernizáló nemzeti eliteknek - explicit módon, kimondva, azaz intellektuálisan (konzervatív szemszögből: nem szervesen és fokozatosan) kellett kialakítaniuk a nemzeti „projektet" , tervet, elsősorban azért, mert a magyar nemességnek ugyan voltak politikai intézményei, de nem volt állama. A modern magyar nyelvet intellektuálisan - a konzervatívok felől nézve: mesterségesen - kellett megteremteni a nyelvújítással. (Ehhöz hasonló ny elvi reformok a Rajna és a Dnyeszter, az Øresund és a Peloponnészosz között másutt is keletkeztek.) Így a német és a latin szavak, gondolatok, érzületek kívülről bévülre kerültek - azelőtt kívül voltak mint „idegen szavak (szóösszetételek, fordulatok, k ollokvializmusok, idiomatizmusok)", aztán belekerültek az anyanyelvbe mint indoeurópai logikájú összetételek és szerkezetek tükörfordításai és tükörstruktúrái. A magyar nyelvű kultúrát - mint domináns intézményrendszert a magyar királyság és az erdél yi nagyfejedelemség területén - szintén intellektuálisan és intézményesen (tehát: mesterségesen) kellett megteremteni a Magyar Tudományos Akadémia, a nemzeti színházak stb. révén (német mintára).
