Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 24 Az MSZPfrakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törv énybe iktatását – így fogalmazott Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke múlt héten. A politikus azt is hozzátette: MSZP továbbra is „nyitott ügyként kezeli” a határon túli magyarság nemzethez tartozásának szimbolikus kife jezését, ennek külön törvénybe iktatását. „A külhoni magyar státus a nemzethez tartozást szimbolizálná, érzelmi azonosulást tenne lehetővé, és a most meglévő kedvezményeket foglalná össze, amelyek például a Szülőföld Alapon keresztül jutnak el a határon tú li magyarokhoz” – mondta az MSZP szakpolitikusa. Bár szavai sok konkrétumot még nem tartalmaznak, de mindképpen arra sarkallnak, hogy megnézzük, miként is vélekedtek a szocialisták 2004ben, a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás idején. Kozma József szerint minden akadályt el kell gördíteni az állampolgárság megszerzésekor ama határon túli magyar elől, aki Magyarországon akar élni magyar állampolgárként. Hozzátette: aki viszont szülőföldjén szeretne boldogulni, annak minél több támogatást kell adni. Arra a kérdésre, hogy az MSZP egyeztete a Fidesszel a határon túli magyarok kérdéséről, a politikus elmondta, erre még nem került sor. Pedig Orbán Viktor néhány hónappal ezelőtt már ígéretet is tett a fentiekre. Egy márciusi ungvári rendezvényen a magyar nemzet újraegyesítését a FideszMagyar Polgári Szövetség egyik alappillérének nevezte. Az ügy és a világ is megváltozott – mondta Kozma József azzal kapcsolatban, hogy módosulte a 2004es, a kettős állampolgárságról tartott – eredménytelen – népsza vazás óta az MSZP álláspontja. És valóban. Bár abban az esetben nem a Magyarországon letelepedni kívánók állampolgársághoz segítéséről, hanem minden külhoni magyar állampolgársághoz juttatásáról volt szó, a szocialisták egy része minden efféle próbálkozást elutasított. Szívem szerint én is igennel szavaznék a népszavazáson, ám a lelkiismeretem és az eszem nem engedi” – a HVG kérdésére Tabajdi Csaba válaszolt így annak idején. És a 2004ben a HVG Pártfordulatok (2004/49) című írásában olvasottak is más hangn emet idéznek: „Megváltoztatta taktikáját Gyurcsány Ferenc kormányfő a vasárnapi népszavazás előtt: míg eddig a semleges, csak tájékoztatást nyújtó kormány imázsát építgette, hétfőn délután már teljesen egyértelműen letette voksát a nem mellett. „Nemmel sza vazok a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra” – mondta a miniszterelnök a szocialista párt székházában. Különösen figyelemreméltó volt ez annak fényében, hogy néhány MSZPpolitikus – köztük Szili Katalin házelnök – a hét végén még arról beszélt: mindenki vegyen részt a népszavazáson, és voksoljon lelkiismerete szerint. A párton belüli vitákat jelzi, hogy az MSZP társadalompolitikai tagozatának ügyvivői kedden délután azt javasolták, a szocialisták hagyjanak fel a nem mell etti kampánnyal a kettős állampolgárság ügyében. „Szili Katalin lelkiismeret vezérelte voksolást kérő megjegyzése néhány napra az igenekért kampányoló Fideszkommunikáció kiemelt eleme lett. Az ellenzéki párt szerint ugyanis a szocialista politikus ezzel azt mondta: szavazzanak igennel az emberek. Szili cáfolt. A szintén szocialista Szabó Vilmos pedig úgy fogalmazott: az MSZP nincs a kettős állampolgárság ellen, sőt a magyar nemzetiségűeknek könnyebb állampolgárságot szeretne. Itt is volt azonban egy de: v ane értelme ennek azután, hogy két szomszédunk velünk lett az EU tagja, másik kettő pedig jó úton halad efelé. Vajon ez a lépés szolgáljae a szülőföldönmaradva boldogulást? Meg kell vizsgálni az anyaországi társadalomra gyakorolt hatását – mondta a polit ikus. Kovács László pedig még bátrabban fogalmazott és gyermeteg elképzelésnek nevezte, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt váljanak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tö megekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő – mondta. Mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak – vélekedett az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős bi ztosa. Még László Boglár kormányszóvivő is véleménynyilvánításra kényszerült, őt egykori nagyváradi középiskolai osztálytársai szólították fel, hogy szavazzon igennel. Erre ő így reagált: a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdés úgy is felvethető, hog y a szülőföldön maradást és boldogulást segítie vagy az elvándorlásra ösztönöz? Az MSZP számokkal is próbálkozott: a munkanélküliségi ráta növekedését, csökkenő foglalkoztatási szintet okozna, lenyomná a béreket és akár 35 – 40 milliárd forinttal növelné a Munkaerőpiaci Alap kiadásait, ha a kettős állampolgárság hatására a határon túli magyarok közül százezrek települnének át Magyarországra – mondta akkoriban Kordás László, a munkaügyi tárca politikai államtitkára egy sajtótájékoztatón. A Népszabadság Koróz s Lajos, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkárának kalkulációit idézte, amely 800 ezer ember áttelepülésére végzett számításon alapult. Eszerint az állampolgársággal járó juttatások – ilyen például a gyes, a gyed, a rokkantsági ellátás, a szoc iális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, a nyugellátás – 161 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek.
