Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 20 provokál, és edd ig láthatólag zavarokat okozott a jogalkalmazásban. A bíróság a Magyar Gárda tevékenységének jogi értékelésekor jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a közbiztonság témakörében kizárólag a romák által elkövetett bűncselekményekkel foglalkoztak, rendezvényeik helyszínéül csak olyan településeket választottak, ahol jelentős roma kisebbség él, s hogy szónoklataik gyűlöletkeltő, rasszista tartalmúak voltak, mindezt "vonulásos demonstráció, vezényszavak, köszöntések és a gárdisták által viselt egyenru ha összhatása egészítette ki". A helyszínek kiválasztásából is kitűnik, hogy nem a párbeszéd, a társadalmi problémák megvitatása a cél, hanem a szélsőséges vélemények deklarálása félkatonai jellegű erődemonstráció keretében. Ezeken a helyszíneken e szélsős éges, kirekesztő véleményeket a sértett csoport is kénytelen volt megfélemlítve végighallgatni, nem volt módjuk kitérni a közlés elől. A bíróság a konkrét magatartásokat összességükben vizsgálta, és nemcsak a tatárszentgyörgyi, hanem a faddi és a galgagyör ki rendezvényeket is értékelte. A jogsértés megállapításánál nem a polgári törvénykönyv személyiségi jogából vezette le a mások szabadságának és jogainak sérelmét, hanem az alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből (a római és New Yorki egyezményből) kö vetkező állami kötelezettségekből. Nem értett egyet ugyanis az elsőfokú bírósággal abban, hogy közösségeknek van védendő emberi méltóságuk, a közrend és köznyugalom olyan védendő érték, amely a közösségek szintjén értelmezhető. Tehát a gárda rendezvényei a z erőszak veszélyével jártak, gerjesztették a konfliktusokat, a közrendet, köznyugalmat támadták, mások biztonsághoz és szabadsághoz való jogát sértették, és a községek lakóinak szabadsága ezáltal ténylegesen sérült. A véleménynyilvánítás szabadságának hat áraival kapcsolatban a bíróság több strasbourgi döntést, köztük a Vajnai kontra Magyarország ítéletet is felhívta annak alátámasztására, hogy a véleménynyilvánítás joga csak addig terjed ki a gyűlölködésre is, ameddig nem válik alkalmassá erőszak szítására . Ebbe a szabadságba természetesen beletartoznak a különböző szimbólumok és öltözékek is. A konkrét esetre nézve ez azt jelenti, hogy "...önmagában a Magyar Gárda rendezvényein elhangzott szónoklatok tartalma vagy önmagában az egyenruha használata, illetve az alakzatban vonulás, a vezényszavak, speciális köszöntések elhangzása a véleménynyilvánítási és egyesülési jog gyakorlásába való beavatkozást nem feltétlenül indokolja. Téved azonban az alperes, amikor úgy véli, hogy mindezeket a körülményeket önmagukba n és nem a tényleges megvalósulásuknak megfelelően, azok összességében kell megítélni. (...) azt a kumulatív hatást kell minősíteni, amit a véleménynyilvánítás és a gyülekezési joggyakorlás konkrét megvalósulása kiváltott." Ezek a konkrét, objektív követke zményekkel járó magatartások jogsértéseket valósítottak meg az erőszak veszélyével, a köznyugalom megzavarásával, mások szabadságának és jogainak sérelmével. A rasszista, kirekesztő megnyilvánulásokra nem terjed ki a vélemények szabadsága, az védelemben ne m részesíthető. A faji megkülönböztetést tiltó New Yorki egyezménnyel kapcsolatban a fővárosi táblabíróság jogerős döntése a következőket közli: "...a faji megkülönböztetés és kirekesztés tilos magatartás. A tilalom célja az alkotmányos rend alapját képez ő egyenlő méltóság megvédése. A faji megkülönböztetés és a kirekesztés a demokratikus rendet alapjaiban támadja, és mint ilyen - az EJEB gyakorlata szerint is - beavatkozást indokol, a New Yorki egyezmény szerint pedig kifejezetten betiltással (feloszlatá ssal) szankcionálandó". Amikor a rasszista, kirekesztő magatartásokkal szembeni hatósági fellépést hiányoltuk, ilyen egyértelmű jogértelmezést kértünk számon a jogállami intézményektől. Ebből az eddigieken túl az következik, hogy a Magyar Gárda semmilyen formában nem létezik, sem az egyesület, sem a mozgalom. Azért nem, mert tevékenységük súlyosan alkotmányellenes, jogsértő volt. A véleménynyilvánítási, egyesülési, gyülekezési szabadság természetesen továbbra is gyakorolható, a jogalkalmazónak mindig a mag a konkrétságában kell mérlegelnie, hogy az elhangzó beszédek, az egyenruha, az alakzatban vonulás vagy ezek összhatása jogsértőe. A Magyar Gárdát feloszlató jogerős döntés nem szabadít meg minket a szélsőjobboldali mételytől, ahogy nem szabadítja meg a mé rlegelés munkájától a jogalkalmazót, de világos példát nyújtott az alkotmánnyal összhangban álló értelmezésre, amelynek segítségével, más, nem jogi eszközök használata mellett, elérhető a demokraták közös célja, a nácitlanítás. A szerző jogszociológus vissza Schmitt: a szlovák nyelvtörvénybe nem nyugszanak bele VG online 20090728 08:10:49 A szlovák államnyelvtörvény ellentétes az európai normákkal, a soknyelvűségre való törekvéssel - mondta Schmitt Pál.
