Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 19 alkalmazása sérti az egyenlő emberi méltóság alapeszméjét. Az alperes, illetve az általa támogatott gárda programmá tette az emberek közötti megkülönböztetést, mindez t pedig több esetben erődemonstrációnak minősülő, megjelenési módjában másokat megfélemlítő felvonulások formájában kifejezésre is juttatta. A szinte feladatszerű félelemkeltés azonban nem lehet alkotmányosan elfogadott cél vagy szerep." Ahhoz, hogy a társ adalmi szervezet jogsértő működését meg lehessen állapítani, nem szükséges konkrét bűncselekmény megvalósulása, a jogsértést verbális akció vagy erődemonstráció is kiválthatja. A gárda által használt egyenruha a történelmi tapasztalatok miatt alkalmas egye sek történelmi érzékenységének megsértésére. Az elsőfokú döntés elismerte az állampolgárok közösségeinek emberi méltóságát, és utalt az állami erőszakmonopólium megtörésének alkotmányellenességére. Hosszú tehetetlenkedés után ez az elsőfokú döntés feléles ztette a reményt, hogy léteznek hatékony, használható jogállami eszközök az alkotmányellenes szélsőjobboldal korlátozására. A kiskapu bezárult A most megszületett jogerős ítélet néhány kérdésben tovább oszlatta a kételyeket. A Fővárosi Ítélőtábla nemcsak elfogadta az elsőfokú döntés alapjait, de ki is egészítette azt: a jogellenesség alapjainak meghatározását kibővítette, s az ítélet hatályát kiterjesztette a mozgalomra. Ezek a kiegészítések precedensértékűek, előremutatók és tisztázók, ezért szükséges a r észletesebb ismertetésük. A tényleges joghatás kiváltása szempontjából döntő kérdés a feloszlatott társadalmi szervezet és a társadalmi szervezetnek nem minősülő mozgalom közötti viszony jogi értékelése. Alapvetően ez okozott bizonytalanságokat a különböző nyilatkozatokban. Az ítélet szövege lehetőséget ad a megnyugtatóbb értelmezésre. A döntés indoklása szerint az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az egyesület és a Magyar Gárda mozgalom között szimbiotikus viszony van, de nem vonta le ebből a jogi következtetéseket. Ehhez arra kell válaszolni, hogy az egyesület milyen jogi alapon felel a mozgalom tevékenységéért. A Magyar Gárda mozgalom mint az Egyesülési jogról szóló törvény 5. §a alá tartozó, jogi személyiség nélküli forma az egyesületen belül f ejtette ki tevékenységét. Mivel az egyesület célját a Magyar Gárda működtetésével valósította meg, nem hivatkozhat arra, hogy a mozgalom tevékenységét nem lehet az egyesületnek betudni: azért, mint anyaszervezet felelős. A felelősség azon alapul, hogy a jo gi személy működési körében ténykedő természetes személyek magatartása a jogi személy magatartásának minősül. Ennek következtében a felelősségi viszony hatásai fordítva is érvényesek: Az "egyesület a Magyar Gárdát szervezeti egységként magában foglalja, en nél fogva a jelen jogerős ítélet mindkettőre kiterjed: vagyis az egyesület feloszlatása kapcsán a bíróság a Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek együttműködésének az egyesülethez kötődő szervezeti kereteit is megszünteti". Ennek értelmében se nki nem hivatkozhat a mozgalomra mint létező formára, sem toborzást, sem rendezvényeket nem tarthat, az ilyet szervezőket, vezetőket büntetőjogi felelősség terheli. Tevékenységük feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében való részvételként értelmezhető , ami kimeríti az egyesülési joggal való visszaélés büntető tényállását. A jogerős döntés ugyanis elzárta a mozgalom számára képzelt kiskaput a társadalmi szervezet feloszlatása után azzal, hogy a Magyar Gárdát az egyesület részeként határozta meg. További értelmezést igényel azonban az, hogy miként minősülhet például egy egyenruhás rendezvény. A jogerős ítélet szerint "az elsőfokú bíróság azon megállapításával, miszerint az ítélet a mozgalom helyzetét közvetlenül nem érinti, csak olyan értelmezés me llett lehet egyetérteni, hogy a bíróság döntése a Magyar Gárdát alkotó természetes személyek jövőbeli egyesülési és gyülekezési jogára - mint anyagi jogi jogosultságra - kihatással nincs, az e jognak jövőbeli gyakorlásával kapcsolatos kérdéseket nem dönti és nem is döntheti el". Vagyis a bíróság ezzel a döntéssel nem tilthatja be az állampolgárok egyenruhás gyülekezését, felvonulását, véleményük kifejezését. Önmagában a korábban megszüntetett Magyar Gárda szerveződéshez tartozó magánszemélyek jogait a dönté s nem érinti. Ebből az következik, hogy további alapos alkotmány- és törvényértelmezést igényel, hogy adott esetben a gyülekezési jog milyen megsértését jelenti például egy egyenruhás felvonulás egy település romák lakta negyedében. Mivel az egyesületet fe loszlató jogerős döntés alapos választ adott az alapjogok korlátozásának határairól, a szükségességről és arányosságról, a jövőbeli jogalkalmazó ebből kiindulhat. Jogértelmezés a nácitlanításhoz Korábban is azt állítottam, hogy például a tatárszentgyörgyi rendezvény, annak konkrét félelemkeltő jellege miatt hatósági kezelést, adott esetben rendőrségi oszlatást igényelt volna. A bíróság kiterjedt jogértelmezést végzett, amikor mérlegelte, hogy szükségese és arányose a feloszlatás - ami ugyanolyan súlyú be avatkozás az egyesülési jogba, mint egy demonstráció feloszlatása a gyülekezés alapjogába. Ez a jogértelmezés kiindulópontja lehet minden olyan hatósági beavatkozásnak, amelyet a rasszizmus, a szélsőjobboldali agresszió és a gyűlöletbeszéd
