Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 18 Az augusztus 59 . közötti idei táborban mások mellett Tőkés László EPképviselő, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, továbbá gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és szovátai MPPs és RMDSZes ön kormányzati vezetők tartnak majd előadásokat. A fő téma a székelyföldi területi autonómia. A 2005 óta szervezett EMItábort tavaly mintegy nyolcezren látogatták meg. Az elmúlt években a gyergyószentmiklósi rendezvényen megpróbálták létrehozni a Székely Gá rdát is (a Magyar Gárda mintájára) - ez idáig kevés sikerrel. vissza A gárdaítélet A Magyar Gárda Egyesületet feloszlató jogerős bírósági ítélet jelentékeny hozzájárulás a Magyar Köztársaság jogrendjéhez. Annak ellenére, hog y nem szerencsés egy ítélet írásba foglalása előtt értelmezni a döntést, az elmúlt napokban sokunkkal megtörtént, hogy véleményt mondtunk az ítélet szóbeli indoklásából a sajtóba átkerült töredékek alapján. Mivel a fővárosi táblabíróság gárdaítélete a közé letre jelentős hatást gyakorol és az állampolgári tudat szempontjából sem elhanyagolható, az ítélet szövegének megismerése után tartozunk a jogalkalmazónak és a demokratikus közvéleménynek azzal, hogy - immár biztosabb alapokon - újra elemzés alá vonjuk a jogerős döntést. Annál is inkább, mert a tábla július 2án kelt ítélete (5.Pf.20.738/2009/7.) sok szempontból iránymutató jogértelmezést végzett, érdemes arra, hogy a közéleti viták érveit is befolyásolja. Fleck Zoltán| Népsza badság| 2009. július 28. | A Magyar Gárda Egyesület feloszlatását indítványozó ügyészi álláspont szerint ez a társadalmi szervezet a cigányok mint Magyarországon honos kisebbségi csoporthoz tartozó személyek emberi méltóságát, egyenlőségét és szabadságát sértette, az egyesülési jog p edig nem járhat mások jogainak sérelmével. A diszkriminációt és a rasszizmust tiltó nemzetközi szerződések és az élethez, emberi méltósághoz való jog alapozza meg a legsúlyosabb polgári jogi szankciót, a feloszlatást. Az indítvány a 2007. december 9i tatá rszentgyörgyi rendezvényt objektíve alkalmasnak találta arra, hogy a közösség tagjaival szemben negatív érzelmeket, a roma lakosság körében pedig félelmet keltsen. Az elhangzott beszédek és a külsőségek (egyenruha, katonai alakzat és vezényszavak) félelemk eltésre alkalmasak voltak. Tartalmilag egy népcsoport szegregációját támogatták a rendezvény résztvevői és megkérdőjelezték az állam közrendvédelmi feladatokra vonatkozó erőszakmonopóliumát. Mindkettő alkotmányellenes, amivel szemben az államnak fel kell lépnie. Az ügyészség kitért az egyesület és a mozgalom kapcsolatára is, amennyiben a Magyar Gárda mozgalomnak nevezett szerveződést az egyesület tagozataként értékelte, mert egyesületirányítást, lényeges döntési hatásköröket gyakorol a Magyar Gárda felett. A mozgalom szerves része az egyesületi tevékenységnek. Az alperes védekezése azon alapult, hogy megkérdőjelezte ezt a szervezeti viszonyt, hiszen ebben az esetben a nem társadalmi szervezetként elismert mozgalom nem oszlatható fel. Szerintük az egyesületn ek van önálló tevékenysége, nem állítható, hogy azonosítható a mozgalommal. A védekezés lényegi eleme volt a Magyar Gárda tevékenységének jogi megítélése is: szerintük hiányzik az objektív jogsértésre alkalmasság, semmilyen konkrét veszélylyel nem járt a t evékenységük. A gárda nem rasszista, nincs jelen a működésében az erőszak vagy az azzal való fenyegetés. A katonás megjelenés senki ellen nem irányul, csak a szervezet belső rendjét és a tagok szolidaritását erősíti. Az alperes védekezése szerint "a kerese t valós tényeket nélkülöző fikciója az, hogy az alperesi egyesület és a mozgalom katonai jellegű demonstrációkat tart és ezzel félemlíti meg a társadalom egyes csoportjait". A szubjektív félelemérzet nem adhat alapot alapjogok korlátozására, így az egyesül ési jogéra sem. A Magyar Gárda viselkedése pedig objektíve alkalmatlan a megfélemlítésre. Hosszú tehetetlenkedés után... A Fővárosi Bíróság elsőfokú döntésében nem fogadta el az egyesület és a mozgalom jogi elkülönítésére irányuló érveket, szimbiózisra em lékeztető viszonyt állapított meg a feloszlatandó egyesület és a Magyar Gárda mozgalom között. A különbségtétel tudatos formai szereposztás eredménye. A szoros viszony megállapítása azonban csak arra szolgált, hogy az egyesület felelőssége megállapítható l egyen, a feloszlató ítélet joghatásait tekintve az összetartozás megszűnik: mivel a mozgalom jogi személyiséggel nem rendelkezik, az ítélet közvetlenül erre nem terjed ki. Az ügyészi indítványnak megfelelően a tatárszentgyörgyi rendezvény volt a kiindulópo ntja az egyesület jogellenes tevékenysége megállapításának. Az ítélet szövegét azért idézem, mert számos jel szerint a bíróság jogállami érvelése még nem része az e témáról szóló közbeszédnek: "A rendezvény lényege a ťcigánybűnözésŤ kategóriájának középpon tba helyezése volt. Ezen általánosító, egyértelműen faji, etnikai alapokon álló kategória
