Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-25-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 33 rendelkezés közvetett eszközként használható a nemzeti kisebbségek más jogszabályokban bi ztosított nyelvi jogainak aláásására.” Példaként felhozza az államnyelvtörvény 3. § (2) bekezdését. Ez többek között a távközlési vállalatok alkalmazottainak is előírja az államnyelv használatát a hivatalos érintkezésben: “A jogrendszerrel és alkotmánnyal összhangban lévő értelmezés annak kizárására vezet, hogy a buszvezető és utas közötti kommunikációnak feltétlenül államnyelven kellene történnie, minthogy ez többek között sértené a szlovák alkotmányban lefektetett etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. A szöveg megfogalmazása azonban, aggodalmat kelthet a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek körében. Ez a példa mutatja, hogy a módosítások – elkerülendő a lehetséges eltérő értelmezéseket – nem javították az államnyelvtörvény átláthat óságát. Sőt, ez bizonyítja annak szükségességét, hogy a kisebbségi jogok mindenre kiterjedő, holisztikus módon legyenek kezelve. Szlovákia számára ez azt jelenti, hogy szükségtelen késedelem nélkül egészítse ki a Nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáró l szóló törvényt, és fontolja meg egy átfogó jogszabály elfogadását a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól. Addig is a szlovák hatóságoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ez új rendelkezés alkalmazása során biztosítva legyen a jog rendszerrel összhangban lévő és helyes értelmezés”. A főbiztos külön foglakozik a 20%os küszöb kérdésével, amely a kisebbségi nyelvtörvényben megszabott feltétele a kisebbségi nyelv hivatalos érintkezésben való használatának. Megállapítja, hogy a 20%os küszöb a nemzetközi standardokkal összhangban van, mivel az esetek többségében ésszerű korlátozásnak tartják; DE az elfogadott módosítások sem oldják meg azt a problémát, hogyan határozható meg egy adott településen a 20%os küszöb feltételének teljesülés e. A jogszabályok szerint az utolsó népszámlálás adatai alapján kormányrendeletben hirdetik ki a feltételnek megfelelő települések listáját. Itt a gondok akkor jelenhetnek meg, ha egy kisebbség aránya a két népszámlálás között a küszöb alá csökken. Idézi a kisebbségvédelmi keretegyezmény teljesítését ellenőrző szakértői bizottság jelentéséből, hogy a népszámlálási eredmény, csak egyik és nem kizárólagos mutatója lehet a nemzeti kisebbség arányának. Megállapítja, hogy bár a küszöb felállítása összhangban van a nemzetközi standardokkal, a módosítás csupán fenntartja a “jelenlegi tisztázatlan helyzetet”. Véleménye szerint, nem az államnyelvtörvény feladata kezelni a küszöb teljesülésének megállapításával kapcsolatos problémát. „Azonban, a nyelvek (mind az állam nyelv és mind a kisebbségi nyelvek) használatát érintő jogi előírások diszkriminációmentes alkalmazásának biztosítása érdekében , fontos, hogy a jogrendszer korszerűsítése során, a szlovák hatóságok a kellő figyelmet fordítsák erre a kérdésre.” Mivel a nép számlálási adatok a kisebbségek számának csökkenését tükrözik, „a küszöb feltétel negatív hatással lehet a nemzeti kisebbségekre, különösen a kisebbekre vagy kevésbé koncentráltakra.” A továbbiakban a főbiztos pozitív lépésnek tartja, ha a közhivatalnokok esetében a felvételi eljárásban nem kell az államnyelvtudásról vizsga keretében számot adni, ez véleménye szerint segít a hivatali állások betöltése során elkerülni a kisebbséghez tartozó személyeket érintő hátrányos megkülönböztetést. A kisebbségi nyelv ek használatának gyakorlati biztosítása érdekében a főbiztos a következőket fogalmazza meg: „Jogrendszerrel összhangban lévő nézőpontról tekintve, ajánlatos lenne, hogy az államnyelvtörvény módosított változata utalást tartalmazzon a közhivatalnokok nyelvi képzésére, különösen azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelvek használata a közhivatalokkal való érintkezésben engedélyezett.” Megdicséri a cseh nyelv kedvezőbb helyzetbe hozását, amely azért nem valósít meg hátrányos diszkriminációt más kisebbsé gi nyelvekkel szemben, mert a cseh és a szlovák rokon nyelvek és kölcsönösen érthetőek. A szlovák nyelv kodifikációjával kapcsolatosan is további kidolgozást javasol, hogy utalás történjen a nyelvtudományi intézményekre. A jelenlegi alakban a törvény nem egy független szervezetet, hanem a kulturális minisztériumot ruházza fel kodifikációs hatáskörrel. Itt külön szabályzatok elkészítését javasolja független szakértők és intézmények bevonása érdekében, amely „az egész folyamat átláthatóságát javítaná”. A médiában való nyelvhasználattal is külön pontban foglalkozik. Megállapítja, hogy „bár nem az államnyelvtörvény feladata a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak kiterjesztése, e törvény módosítását más törvények felülvizsgálatának kell követnie, hogy az egyen súly ne boruljon fel az államnyelv védelmének legitim célja és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon joga között, hogy nyelvüket a nyilvános, szociális, gazdasági és kulturális életben használják. Ami a médiát illeti, rendkívüli fontosságú, hogy a nemzeti kisebbségek teljes mértékben gyakorolhassák jogukat saját nyelvű média létrehozására és fenntartására, és a közszolgálati
