Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 38 Kardos Gábor: Azért hozták létre, hogy védje csak meghatározott eljárás szerint. A probléma lényege a következő, hogy az európai államok, amikor aláírták a kisebbségi nyelvi chartát, akkor egy ilyen ellenőrzés i mechanizmust fogadtak el. Tehát ez nem a bizottság hibája, nem pedig az Európa Tanács hibája, hanem az európai államok hibája, mert ennyiben voltak kompromisszumképesek, ebben voltak képesek megegyezni. De elmulasztották például, hogy egyéni panaszlehető séget biztosítsanak, ami viszont azt jelentené, hogy ha a törvény hatályba lép szeptember 1én, akkor egy egyéni panasszal lehetett volna sokkal rövidebb időn belül a testület vinni. Azonban ebben nem volt egyetérts. Akkor, amikor egy ilyen nemzetközi tes tületet, vagy eljárást sóhivatalnak minősítünk, akkor az államokat és az államok vezetőit minősítjük a sóhivatal aktív dolgozóinak. Műsorvezető: Hát Istenem! Mit lehet tenni? Jó, csak én azt keresem tulajdonképpen, amivel az elején is kezdtem, hogy hát van egy európai értékrend, amikor az EUhoz csatlakoztunk beszéltünk arról, hogy ehhez csatlakozunk, ehhez az értékrendhez magunkénak valljuk, gazdagítjuk is természetesen a kultúránkkal, a nyelvünkkel stb., stb., S gazdagodunk is természetesen, ha az európai kultúra általánossá válik. Most ez a nyelvtörvény, s azok a körülmények, amelyek ezt körülveszik, hát nehezen nevezhetőek európainak, inkább ez ezzel egy ellentétes folyamat. És akkor én azt keresem, hogy vajon milyen eszközei vannak Európának ahhoz, hog y védje a saját értékrendjét, s azt látom, hogy mintha nem történne semmi. Kardos Gábor: Igen, mert ügydöntő nemzetközi intézmény nincs. Tehát, olyan intézményt nem hoztak létre, vagy arra eljárást nem hoztak létre, amely mondjuk a Magyar Alkotmánybíróságh oz hasonlóan azt mondaná, hogy ezt a jogszabályt, ezt a törvényt nem lehet végrehajtani. Mellesleg egyébként van szlovák alkotmánybíróság és az eredeti változatából ki kellett szednie az akkori szlovák kormánynak bizonyos dolgokat, mert az ottani szlovák a lkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek minősítette. S ez szemben áll Casparovic elnök magatartásával, nem megjósolható. Itt lehet, hogy még a szlovák alkotmánybíróság ebbe bele fog szólni. Műsorvezető: Bár ugye az összes magyar képviselő aláírja az alkot mánybírósághoz fordulást Szlovákiában az is kevés, hanem még szlovák ellenzéki képviselőket, akik egyébként nem szavazták meg, többen nem szavazták meg közülük… is meg kell nyerni ahhoz, hogy odaforduljanak. Kardos Gábor: Ez így van. De ez az ő belső szabá lyuk, de egyébként hát úgy tűnik, hogy lesz erre lehetőség. Tehát, politikai lehetőség. Azzal meg fognak tudni nyerni ilyen személyeket. Műsorvezető: A kérdés azért is érdekes valóban, mert nemkati azt írja az interneten az egyik hozzászólásában, hogy Szlo vákiában élnek ma is olyan, persze idős emberek, akik nem voltak hajlandóak szlovákul megtanulni. Azt írja, hogy neki is élnek ott rokonai. Van köztük, aki nem hajlandó szlovákul megszólalni sehol. Na, most ez tényleg megérthető, hogy egy idős ember, aki u gye nyilván a Trianon és annak összes következménye beleégett a lelkébe nem tanult meg szlovákul. Most akkor mi van az ő ügyeinek az intézésével? Mondjuk, ha elmegy orvoshoz és ott nem tud szlovákul beszélni az orvossal. A legtermészetesebb, hogy az ember az orvossal azon a nyelven beszél, ahogy a legjobban meg tudja értetni magát, és amit a legjobban ért. Kardos Gábor: Most erre a szituációra, az orvossal kapcsolatos kommunikációra éppen tartalmaz szabályt ez a módosítás. Azt mondja, hogy az orvosnak egyré szt nem kötelessége kisebbségi nyelven tudni, de hát tegyük fel tud. Akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha meggyőződik róla, hogy ez a helyzet áll fenn, és mondjuk életveszélyes helyzet jön létre, hogyha ragaszkodna az államnyelven való kommunikációh oz. Szóval, magyarul jól meg van nehezítve, de nem kizárt teljesen ez a dolog. A probléma egyébként az, hogy az ilyen idősebb emberek esetében az ilyen jellegű szolgáltatások tekintetében úgy kellene a dolgot megoldani, hogy igenis az egészségügyi személy zet, vagy annak egy része tanuljon meg kisebbségi nyelven, ahogy ezt számtalan európai országban ezt megteszik. Nem kell messzire menni például ide Szlovéniába például, ahol vannak olyan intézmények, egészségügyi intézmények, ahol nem csak a magyarok, hane m a szlovénok is, a szlovén anyanyelvűek is képesek magyarul kommunikálni. Műsorvezető: Most ugye van egy vita arról, hogy az EBESZ megbízottja hogy foglal állást a dologban. Megjegyzem, hogy itt is egy ilyen kicsit innen nézve egy gyerekes dolog történt. Meg volt vele beszélve szerdára egy találkozó, mire a szlovákok gyorsan kirohantak kedden találkozni vele, majd kijöttek az ajtón és azt mondták, hogy a legnagyobb rendben van a törvény. Majd ezek után hallja az ember, hogy hát mégsem egészen… Mi az, mi le het az EBESZ szerepe? Kardos Gábor: Hát először erről az érdekes epizódról annyit mondanék csupán, hogy nyilván azt gondolta a szlovák diplomácia nagyon ravasz volt ebben a tekintetben. A dolog azért volt teljesen felesleges és értelmetlen, mert a biztos n em, hogy egy közvetlen megbeszélés nyomán, hanem a magyarokkal folytatott megbeszélés nyomán sem mond semmit, hanem ilyen jellegű jogszabályok esetén hetekig, sőt hónapokig vizsgálódik.
