Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 34 A Régiók Pártja elnöke, Viktor Janukovics tegnap kijelentette, csak abban az esetben hajlandóak eltekinteni a parlamenti blokádtól, ha a minimálbérek és a minimálnyugdíjak mege melésére vonatkozó tervezet jóváhagyása lesz az első napirendre tűzött kérdés. Janukovics szavai szerint a parlament nem mehet úgy nyári szünetre, hogy nem gondoskodik a legszegényebb állampolgárokról. Az ellenzéki képviselők a tervezetükben a minimálbére k 200 hrivnyával való megemelését javasolják, vagyis a létminimumnak a minimálbérekhez való igazítását. A tervezet értelmében július 1től 860, október 1től pedig 900 hrivnyára emelkednének a minimálbérek Ukrajnában. Forrás: Kárpátinfo.net vissza Klubrádió: Beszélgetés Kardos Gáborral, Eörsi Mátyással Dátum: 2009. július 23. Műsor: Klubrádió – Az ötös Műsorvezető: Kuncze Gábor Szereplők: Kardos Gábor – ELTE ÁJK professzora Eörsi Mátyás – országgyűlési képviselő Dátu m: 2009. július 23. Szó szerinti leirat (Rossz minőségű hangfelvétel!) Műsorvezető: … Kardos Gábor az ELTE ÁJK professzora, nemzetközi jogász. A téma pedig a nyelvtörvény. Egy kicsit, mármint a szlovákiai nyelvtörvény persze, kicsit másik megközelítésbe n. Köszöntöm Kardos Gábor professzort. Kardos Gábor: Jó napot kívánok! Műsorvezető: Én azzal szeretném kezdeni, hogy mielőtt belemennénk a nyelvtörvény részleteibe, hogy mondjuk egy Magyarországon élő szlovák tudja intézni az ügyeit a saját anyanyelvén, ha akarja? Kardos Gábor: A következőképpen néz ki a kép. Magyarországon a jogszabályi környezet ebben a tekintetben teljesen rendben van. A probléma inkább a gyakorlattal van. A gyakorlat tekintetében is két további kérdésről van szó. Egyrészt arról, hogy az infrastruktúra nem megfelelően fejlett, mármint a kisebbségi, ebben az esetben szlovák nyelvi infrastruktúra. Tehát, nincsenek megfelelő számban jogszabályok lefordítva, nincsenek iratminták, nem nagyon van bírósági döntés sem lefordítva és így tovább. Ez az egyik része a dolognak. A másik része, hogy nincsen koncentrálva a dolog. Ugye koncentrálni kellene oda, ahol Magyarországon szlovákok élnek. A törvény egyébként az ország egész területén lehetővé teszi a hivatali nyelv használatát kisebbségi nyelven. Na most az igazsághoz hozzátartozik még egy további dolog, hogy miután nagyon magas a nyelvi asszimiláció szintje Magyarországon. És, hogyha valaki kisebbségi anyanyelvűként ragaszkodik a törvényben leírt … akkor meglassítja az eljárást. Tehát adott esetb en 30 nap helyett 60 nap, vagy 90 nap. Ezért maguk a kisebbségi nyelvet beszélők, a példában az adott szlovák, háromszor is meggondolja, hogy ragaszkodjone ahhoz, hogy az ügyeit szlovák nyelven intézze. Ami a gyakorlatban a leggyakoribb, az az, hogy hely i szinten, tehát községi szinten az idősebbek, akik nem annyira jól beszélnek magyarul, azok a tisztviselővel szlovákul beszélnek, de már a papírokat magyarul töltik. Műsorvezető: Feltehető viszont, hogy van szlovákul beszélő tisztviselő, hiszen akkor ott nyilván …. Kardos Gábor: Nyilván, mert azért a helyi emberekből … az apparátusnak legalább egy része. Műsorvezető: És nem méricskéli senki, hogy éppen hány százaléknyi szlovák vagy magyar él azon a területen, hogy megszólalhate a hivatalban szlovákul. Kar dos Gábor: Így van. Műsorvezető: Vagy akár az orvosánál. Kardos Gábor: Így van. Pontosan.
