Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.02 . 29 Markó Béla rámutatott, maga a jelöltállítás, illetve a jelölt személye is üzenetértékű: nagyon alapos elemzés és konzultáció előzte meg azt a közös döntést, hogy egy fiatal RMDSZpolitikus legyen az államfőjelölt. Ez bizonyítéka annak, mondta, hogy a Szövetség nagy hangsúlyt fektet a fiatalításra nemcsak a szervezeten belül, hanem a romániai politikai életben általában. „Van mondanivalónk a román politikáról, az államrendszerről, a közigazgatásról, az állami intézmények közötti kapcsolatokról” – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki egy világos, határozott üzenetet ígért a kampány kezdetére. A parlament kedden bezáruló ülésszakának mérlege igen szegényesre sikeredett- közölte a szövetségi elnök, aki szerint mindez nem amiatt van, ho gy a képviselők és a szenátorok nem dolgoztak volna, hanem amiatt, hogy az eltelt fél évben a parlament teret vesztett a kormánnyal szemben, tevékenysége majdnem teljes egészében abban merült ki, hogy a kormány sürgősségi rendeleteit ellensúlyozza, helyrei gazítsa. Ebben az időszakban a kormány végezte a törvényhozói tevékenységet sürgősségi kormányrendeletek révén, a parlament pedig ittott megpróbált ezen javítani. A szövetségi elnök leszögezte: egy 74%os többségű kormánykoalíció, kellő fegyelmezettségg el – ami egyébként jelenleg teljességgel hiányzik – komoly és mélyreható reformot hajthatott volna végre. Arra is emlékeztetett, a PNLRMDSZ kisebbségi kormányzás alatt, arányaiban nézve, több reformtörvény került elfogadásra, mint most. Ma az az abszurd h elyzet áll fönn, hogy a többségi kormány sokszor kisebbségivé válik a parlamentben, és gyakran csak egy elenyésző 3537%ot támogatottságot szerez projektjeihez. (hírszerk.) vissza Folytatódik a magyar feliratokért indított aláírásgyűjtés Szabadság 2009. júli us 02. SZERZŐ: ÖSSZEFOGLALÓ A kezdeményezés akkor lehet eredményes, ha megfelelő támogatottsága van Csak akkor lehet hatékony a magyar nyelvű feliratok kihelyezését célzó kezdeményezés, amennyiben sikerü l felmutatni, hogy komoly erő, a kolozsváriak nagy része támogatja az akciót! – figyelmeztetnek a szervezők. Az RMDSZ kezdeményezte aláírásgyűjtés mindeddig sikeresnek bizonyult, a szövetség Kolozs megyei szervezete abban reménykedik, hogy a lelkesedés nem lanyhul, és a még hiányzó néhány száz aláírást is hamarosan megszerzik. Amint arról korábban tudósítottunk, ahhoz, hogy a tanács napirendre tűzze a határozattervezetet, 15 ezer aláírás szükséges. A szövetség önkormányzati képviselői a határozattervezetben azt kérik, hogy a város műemlékeire felhelyezendő feliratok közt a magyar és a német nyelv is megjelenjen, illetve hogy a Kolozsvár bejáratánál levő táblákon magyarul is fel legyen tüntetve a város neve. A törvény értelmében a helyi tanács köteles napiren dre tűzni azt a határozattervezetet, amelyet egy város lakosságának 5 százaléka támogat. Kolozsváron számos olyan magyar érdekeltségű intézmény van – nem csak magántulajdonban levő, hanem közintézmény is – , amelynek a neve magyarul is fel van tüntetve. Né hány példa: Magyar Köztársaság Főkonzulátusa, Kolozsvár Társaság, Rómaikatolikus plébánia, Szabadság erdélyi közéleti napilap szerkesztősége, Erdélyi MúzeumEgyesület, Polis Könyvkiadó, Pro Philosophia Alapítvány, Országos Magyar Diákszövetség, Reform ing atlanközvetítő iroda, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Unitárius Napköziotthon; Bagoly könyvesbolt, Reményik Sándor Galéria, Erdélyi Református Egyházkerület Esperesi Hivatala, Barabás Miklós Céh Társaság, illetve a Báthory István Elméleti Líceum – hogy csak egyet említsünk iskoláink közül – Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet, Állami Magyar Színház, Állami Magyar Opera stb. Az intézménynevek magyar felirata tehát nem új, és nem „ördögtől való” ötlet, éppen ezért tűnik sokak számára érthetet lennek Sorin Apostu polgármester berzenkedése az ellen, hogy a műemlékeken szerepelő feliratok magyarul is felkerüljenek. Az érvényben levő törvények szerint a magánintézmények, kereskedelmi társaságok gyakorlatilag bármilyen feliratú táblát kitehetnek, a z egyedüli kitétel az, hogy a felirat románul is fel legyen tüntetve. A táblákat a helyi önkormányzat illetékes hivatala kell hogy engedélyezze – természetesen több szempont figyelembe vételével. Annyi bizonyos: arra hivatkozva nem lehet egy tábla engedély eztetését elutasítani, hogy a román megnevezés mellett más nyelvű felirat is szerepel. Erre a „lehetőségre” utalt Sorin Apostu polgármester akkor, amikor cinikusan megjegyezte: ha a kolozsvári magyarok saját nyelvükön akarnak feliratokat elhelyezni, megteh etik, de csakis a kereskedelmi társaságokra érvényes feltételek között.
