Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.18 . 30 — Persze! Az irodalmi nyelvre térve a műfajokat mutatjuk be. Ha költészetr ől van szó, nem vesszük sorra az összes költőt, hanem a legnagyobbakat. Eminescu megjelenik több alkalommal, minden osztályban, mindig más és más vonatkozásban, kezdve természetleírásaival, szerelmes verseivel, végül eljutunk a Lucefărulig (Esthajnalcsilla g) és a zseni problematikáig. Prózai műfajok: a regény, a novella. Román — magyar irodalmi kapcsolatok, fordítások. Ki fordított románról magyarra és ki magyarról románra? Az írók személyes kapcsolatai, akár anekdotikus részleteikben. Megismertetjük az illet ő reprezentatív művet, de annak magyar és román vonatkozásait is. Feladat: mutasd be egy barátodnak az általad leginkább kedvelt magyar írót! Beszélgessetek románul a magyar irodalom egy időszakáról! Külön vizsga Balázs Lajosék új tanterve, mely Limba ro mână nematernă elnevezés alatt fut, persze azzal járna, hogy a magyar diákok más vizsgaanyag alapján, más kritériumok szerint külön érettségiznének. Balázs fontosnak tartja leszögezni: — Ne gondolja se a szülő, se a tanár, se a hatóság, hogy a mi tankönyk oncepciónk bagatellizálni kívánja a román nyelvet mint tantárgyat. Nem, mi azt éppen olyan igényesen akarjuk tanítani, mint a magyart, abból a megfontolásból indulva ki, hogy ezt a tudást a diáknak használnia kell az életben. Arra törekszünk: legyen motivá lt a tanulásban, ezért olyan élethelyzeteket viszünk be, mely őt serkenti az elsajátításban. Célkitűzésünk, hogy a köznyelvet nagyon jól, az irodalmit jól tanulja meg, s hogy minden társadalmi relációban képes legyen kommunikálni. Alapvető kérdés: meg kell értenem, amit mondanak nekem, és énnekem is meg kell tudnom értetnem magam mással. E tananyagból épp olyan igényes vizsgatételek készíthetők, mint a másikból, a különbség: ezt ismerni is fogják. A tervezetet közölte és kommentálta a Tribuna învăţământulu i szaklap, a minisztériumban azonban elakadt valahol, két éve vesztegel, úgy tűnik, a politikum támogatása nélkül e holtpontról nem mozdítható ki. Meddig kell még várnunk rá? vissza B. Kovács András, Háromszék Tusnádról néz ve – Erdélyimázs Erdély.ma • [ 2009. július 18., 07:31 ] Úgy tűnik, a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjában az írott és sugárzott média nagyobb nyomatékkal van és lesz jelen, mint az előző években. Már az első nap az Efessátor Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar — magyar „ütközetekben" témát jártuk körbe — Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és e sorok írójának részvételével, Far kas Attila (Budapest) moderátor „vezényletével", s ez a rendezvény másfél óra múltán mintegy ráfolyt a Csűr Terasz Nemzeti újságírás. Vane tabu? néven hömpölygő beszélgetésére. (A Csűr Teraszt közvetlenül az Oltpartra telepítették. Résztvevők: Borbély Zs olt Attila, Bayer Zsolt, György Attila, Farkas Réka, Dénes László.) A Háromszék ebben a felállásban, legalábbis részben különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a h agyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a mi lapunk, többnyire nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogat ását, 1989. december 23. óta maga kezébe vette sorsának alakítását, és a közismert nóta soraival szólva „nekünk nem parancsol senki, sem a kunság, sem a jászság, sem a karcagi bíróság".
