Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.18 . 31 Jómagam azt is természetesnek és általánosíthatónak tartom, hogy a ki sebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népinemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt mi tudatosan vállaljuk és ápoljuk. Ebből kifolyólag magyar — magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek és kocolódások, amikor s amennyiben egyikmásik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket, mert mondjuk, néha mi is fekete bakancsban talpalunk, fehér inget is viselünk, tudván, hogy a mi környezetünkben ezzel sem páni félelmet nem keltünk, sem senkit véleménye kifejtésében nem gátolunk. Az Efessátorban nagy nyomatékot kapott az az igény, hogy KisMagyarországon javítani kellene az Erdélyimázst, a nemsokára potenciálisan ismét anyaországként viselkedhető térségben ugyanis vajmi k eveset tudnak Erdélyről, félő, hogy ha a jelenlegi folyamatok tovább erősödnének, a határon inneni és ezen túli „szétfejlődés" hangsúlyozottabb lenne. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy már a globalizmusnak fészket rakó politikai csoportosulások i s felismerik: a nemzeti értékek megbecsülése, a múltismeret vállalása nélkülözhetetlen a nemzetépítés folyamatában, és látványosan erősödnek a kormányzati szint alatti testvértelepülési, testvérintézményi, azaz a lakossági kapcsolatok is, amelyek részben e llensúlyozzák az országvezetés téma iránti érzékenységének hiányát. Az Efessátorban szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről, a kölcsönös sajtóbéli közlések szerepéről és az internet kínálta lehetőségek kihasználásáról is. A Csűr Teraszon zajló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó aljas tabuteremtéssorozat elutasítása. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor húsz évének summázata egy markánsabb Erdélykép megfogalmazása és érvényesítése a Kárpátmedence egészében és a velünk együtt élő népek körében is. vissza Sylvester Lajos, Háromszék Kihasználatlan uniós források Erdély.ma • [ 2009. július 18., 06:57 ] Ez i dáig nem volt túl jövedelmező Románia számára az európai uniós csatlakozás. A bukaresti sajtóban nemrég napvilágot látott adatok szerint ugyanis az ország jóval többet, mintegy hárommilliárd eurót fizetett be a közös európai kasszába, mint amennyit pályáza tok révén sikerült lehívnia — alig több mint félmilliárd eurót. Gazdasági elemzők szerint a romániai önkormányzatok nem eléggé felkészültek az európai alapok lehívására, keveset és szakszerűtlenül pályáznak. Ezt egyébként a napokban Emil Boc kormányfő is b eismerte, hangsúlyozva: gondok vannak az uniós pénzek megszerzésében. Hogy eme áldatlan helyzet miatt mégsem az uniós berendezkedés okolható, az eléggé egyértelmű: a korábban csatlakozott államok nagy része ugyanis élni tudott a lehetőséggel, közösségi fo rrásokból sikerült fejleszteniük infrastruktúrájukat, gazdaságukat — esetükben tehát a gyakorlatban is működött a szegényebb országok felzárkóztatását, a fejlettségi szintkülönbségek csökkentését célzó európai elv. A kudarc okai tehát valószínűleg mégsem a túlméretezett brüsszeli bürokráciában, pénzügyi szigorban rejtőznek, hanem ennél mélyebben, vezetőink gondolkodásában, reflexeiben. Közel két évtizede ugyanis a romániai önkormányzati vezetők nem ahhoz szoktak, hogy hosszú távon tervezzenek, komplex fej lesztési programokat dolgozzanak ki, egyegy beruházás finanszírozását jórészt csak költségvetési forrásokból tudták elképzelni, ezért aztán főként politikai jellegű megnyilvánulásokkal próbáltak szavazatokra vadászni, hogy aztán, kormányközelbe kerülvén, csurranjoncseppenjen valami az önkormányzat számára is. Ez a mentalitás egyébként ma is jellemzi a romániai politikai elitet, jó példa erre, hogy a többnyire pénzosztásban kimerülő kormányüléseken jórészt csak a koalíciós pártok képviselői által vezetett települések kapnak támogatást.
