Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.18 . 28 nyelvi ellenőrzését George Irimiaş docens és Anca Andriescu tanársegéd végezte el, és merjük állítani, forradalmi jelentőségű lehetne… Az élet és nyelvismeret táguló körei — Abból indultunk ki, hogy a gyermek, ahogy belép a társadalomba — kezdi dr. Balázs Lajos, aki különben évtizedekig volt középiskolai romántanár — , mivel találja sze mben magát. Ahogy ő mentálisan és vizuálisan egyre szélesebb körben ismerkedik környezetével, ahogy annak elemeit megnevezi, úgy bővül a tananyag. A rendezői elv tehát az élet, a társadalom, a rokoni, baráti stb. körök, s ahogy ezek megjelennek pszichikai világában. A dolgoknak, ugye, nevet kell adni mind magyarul, mind románul. Nem sorolnám fel valamennyit, pár példával illusztrálnám, miben különbözik hossz- és keresztmetszetben is az anyag a mai tantervektől. Nem tagadom, hogy az idegennyelvoktatásban h asznált tankönyveket vettük részben alapul és használtuk mintaként. Az ötnyolcadik osztályok számára megneveztünk tizennégy témakört, és horizontálisan lebontottuk osztályokra azok tananyagát. Például: vásárlások. Hogyan gazdagodik az ötödik, hatodik, het edik és nyolcadik osztályos gyermek vásárlási gyakorlata és vele párhuzamosan nyelvi tudása? Van tehát egyfajta lineáris építkezés a tananyagban, eljutunk a nyolcadik osztályban odáig, hogy interneten, számítógéppel stb. élve is tud már vásárolni. Az ötödi kes gyermek édesanyját kíséri el a piacra, és kezd megismerkedni például a zöldségfélékkel. Vagy nagyon fontosnak tartjuk a megszólítási formulákat, teszem azt az üzletben, a poliklinikán, a gyógyszertárban, hivatalos helyeken, mint: szeretném tudni, mit a jánl?, kérem szépen, legyen szíves stb. Azt hiszi, a mai programban ezt megtanulja a gyermek? Egy üveg borvizet nem tudnak kérni, hányszor tapasztaltam! — Persze! A mai oktatás adta tudással, mihelyst kilép az életbe, nyelvismeretből rögtön megbukik. Enné l jobban nem is lehetne jellemezni azt, ami ma románoktatás címén folyik az iskolában. — Úgy van. Az iskolában nem azt tanítják, amit a gyakorlatban tudni kellene. Visszatérve: adott a téma, előbb egy alacsonyabb szinten tárgyaljuk, aztán a hatodikos gyer mek már többféle kereskedelmi egységben megfordul, a szülő maga is elküldi esetleg olyan boltokba, ahol vegyipari, műszaki stb. cikkeket lehet vásárolni. Hetedikben a gyereknek meg kell értenie a műszaki leírásokat is: hogyan működik, milyen alkatrészekből áll az a tárgy, útbaigazítást kell tudnia kérni stb. A nyolcadikosnak már szükséges tájékozódnia, sok a hamisítvány például, vagy ha becsapják, mit kell a panaszkönyvbe írnia, mit mondhat a főnöknek, ha kifogása van, vagy visszautasítja az árut. Vegyünk e gy másik témakört: a családi közösség, melybe beleszületik a gyermek, és melyben folyton újabb és újabb helyzetekkel szembesül. Előbb apa, anya, testvérek, majd bejönnek a nagyszülők, be a barátok, ennek ürügyén a családi események, ünnepek. Az ünnep előké szítése, szervezése, hogyan készül rá a család, vásárol be egy ünnepnapi és hogyan egy hétköznapi alkalomra — ezek mind nyelvi problémák. Milyenek az elvárások, hogyan szervezzük meg az ünnepi ebédet, hogyan egy vacsorát, egy névnapot stb., kik a meghívott ak, mire van szükség. Más: hogyan osztják el a családi teret, és hogyan élik ezt meg a családtagok — érdekes nyelvi problémákat vet fel. Másik témakör: a környezet és annak védelme, amiben a gyermek szintén a felnőttekkel együtt jelenik meg, rengeteg új k ommunikációs helyzet adódik. Kezdjük a kerttel, udvarral, e természeti környezet fokozatosan tágul hatodikban, hetedikben, megismeri az állat- és növényvilágot, annak megnevezését és hasznosítási módját, nyolcadikban a környezetvédelmi szabályok, normák me gismertetésére is kitérhetünk. — Ezeket bizonyára mind beszédgyakorlatok egészítik ki. — Természetesen, arra épül az egész, a közvetlen kommunikációra. A második elv — És itt jegyzem meg, hogy másik rendezési elvünk — sokat vitatkoztam róla — az irodal mi szövegek kirekesztése, kizárása, kihagyása. Ezekre a témákra mind didaktikai szövegeket kell a megírandó tankönyvekben szerkeszteni, egészen a nyolcadikig. A természet szépségéről, gazdagságáról, az állatvilágról persze léteznek nagyon szép írások — ajá nlásaink szerint ezekből is bekerül egyikmásik: egy költemény, egy mese, egy leírás,
