Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.16 . 21 Lettországot, Hollandiát és – Bokros Lajos (MDF) személyében – Magyarországot egyegy politikus képviseli. vissz a Németh Zsolt: Felvesszük a kesztyűt – A Fidesz külpolitikai törekvéseiről, a határon túli magyarságról Felvesszük a kesztyűt – üzente Pozsonynak a szlovák nyelvtörvény kapcsán Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője, az Országgyűlés kül ügyi bizottságának elnöke, aki pártja nemzetpolitikai elképzeléseiről beszélt lapunknak. Kis Tibor| NOL| 2009. július 15. | - Amikor térségünkben egy Fideszkormány visszatérésének esélyeit latolgatják, a környező országokban megjelenő elemzések rendre a mostaninál konfrontatívabb szomszédságpolitikát prognosztizálnak. Mennyiben magalapozottak ezek a várakozások? - Teljességgel megalapozatlanok. Mi az 1998 és 2002 közötti külpolitika folytatására készülünk, márpedig ez nem volt konfrontatív. - Viszont jó néhány vitára emlékezhetünk az akkori évekből a szomszédokkal. - Abban kétségkívül különbözött a mi külpolitikánk a mostani kormányétól, hogy prioritásai és hangsúlyai egyértelműbbek voltak, a nemzeti érdekérvényesítés követelménye pedig jobban előtér ben állt. De mindig fontosnak tartottuk a pragmatizmust, ami több jelentős eredményt hozott a térségpolitikában. Gondolok például a balkáni stabilizációt előmozdító úgynevezett szegedi folyamatra, a visegrádi együttműködés újraindítására, de akár az eszter gomi híd újjáépítésére is. - Azóta eltelt hét év: adott esetben lehet ott folytatni, ahol abbahagyták? - A régióban kedvező és kedvezőtlen irányú fejleményeknek egyaránt tanúi lehettünk. Ami az utóbbiakat illeti, a térség számára a legnagyobb új kihívásn ak talán az orosz külpolitikai doktrína újrafogalmazását látom. KözépEurópa keleti szomszédságában egy olyan hatalom emelkedett ki napjainkra, ahol a belpolitikában autokratikus tendenciák, külpolitikájában pedig expanzív törekvések erősödtek meg. A régió ennek az energiafüggőségen alapuló expanziónak lett a célpontja. Közben pedig a magyar külpolitika térségünkben egy olyan különutas orosz politikának lett a mintája, amely nem erősítette a megbízhatóságunkat a külvilág szemében. – Vagyis, ha az önök korm ányán múlik majd, a magyar – orosz kapcsolatok az együttműködéstől az elhidegülés felé haladnak? – Nem folytathatjuk tovább a különutas orosz politikát. Politikánknak e téren is a térségi együttműködést kell szolgálnia. Az energiabiztonság az egész régió sz ámára kiemelkedő fontosságú ügy. A Nabuccoszerződés aláírása nyomán a régiónk egyaránt megerősítheti energetikai függetlenségét és javíthatja piaci alkupozíciót. Természetesen az új orosz ambíciókkal szembesülve Európa számára nem a konfrontáció az altern atíva – olyan alternatívát kell kínálni Moszkvának, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén a mostaninál is szélesebb körű együttműködést eredményezhet az unió és Oroszország között. De ennek legyenek világos kritériumai; nem eshetünk bele újra az oro sz megosztási kísérletek csapdájába. Mint ahogy ebbe – lásd a Déli áramlat ügye – mi már egyszer beleestünk. Ezért is szükséges a Déli áramlat előkészítésének leállítása. – Az energetikán kívül milyen lehetőségeket lát a regionális együttműködés javításár a?
