Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 37 irattár, akkor ta núkkal is lehetne bizonyítani, hogy a kollégium a református egyházé volt – mondta a lelkész a korrupcióellenes ügyészségen hallottakra hivatkozva. “Hozunk száz tanút, akik élnek még, és meg tudnak esküdni, hogy az az egyházé volt, tehát ennyire egyszerű . Csak nehéz olyan mentalitással vitatkozni, amit a DNAs kihallgatótiszt tanúsított: azt állította, az is bizonyítja, hogy nem volt egyházi iskola, hogy nem papokat képeztek itt. Tehát ebből is látszik, hogy az egész felekezeti iskolarendszerről fogalma s incs” – magyarázza Bustya. UPDATE: Kató Béla hivatalos nyilatkozata* "Szerintem érdemes összefoglalni mindazt, amit Benedek Levente az általa megírt és a hatóságokhoz előterjesztett beadványaiba n kér: 1. Az egyháznak visszaadott Ev. Ref. Székely Mikó Református Kollégiumot adják vissza a román állam tulajdonába, azaz állítsák vissza a bukaresti kormány iskola feletti tulajdon- és rendelkezési jogát. 2. A Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot visszaszolgáltató bizottság tagjait, mint bűnözőket, zárják be. 3. Az Iskola volt tanári lakásait ne hagyják meg sem az iskola, sem a Benedek Levente által oly sokat emlegetett, hivatkozási alapul szolgáló helyi közösség tulajdonában, hanem adják oda Benedek Leventének az értékénél tizenkétszer olcsóbban. A kialakult helyzetet nem az érzelmek, hanem a jogi helyzet alapján kellene megvizsgálni. A kérdés az, hogy ki az épület tula jdonosa. Erre nekünk legalább négy jogi érvünk van: 1. A 176/1948as államosítási törvény melléklete világosan azonosítja az eg ykori tulajdonost, amikor kimondja, hogy a „Ref. Egyh. sepsiszentgyörgyi református fiúiskolája” átmegy az állam tulajdonába. Nem gondolom, hogy a “Ref. Egyh” rövidítést bárkinek magyarázni kellene. Tehát nem mi állítjuk, hanem maga az államosítási törvény azonosítja a tulajdonost. A visszaszolgáltatási törvény pedig egyértelműen leszögezi, hogy az államosított épületeket annak kell visszaadni, akitől elvették. Ha a “ref. egyh”tól vették el, és ez a folyamatosan létező, soha meg nem szűnt intézmény törvény es keretek között visszaigényelte, akkor nem adhatják vissza másnak. Ha az egyház elveszíti a már megítélt tulajdonjogát, akkor visszaállamosításról kell beszélnünk. A jogutódlás gondola ta csak akkor jöhet szóba, ha a tulajdonos nem él, vagy nem azonosítha tó, vagy megszűnt. Ha a tulajdonos jelentkezett jogutódlásról szó sem lehet. A címben felvetett lehetőség, amely szerint a tulajdonos a székely nép is lehetne, nem állja meg a helyét már csak azé rt sem, mert nem jogi személy, akinek nevére vagyont lehetne telekkönyvezni. 2. Az 1938ból származó Angelescu román tanügyminiszter által kiállított működési engedély, amely hivatalos közokirat, amelyben szó szerint le van írva, hogy az Ev. Ref. Székely Mikó Református Kollégium az Erdélyi Református Egyházkerüle t tulajdona. (Lásd melléklet) 3. A két világháború közötti időszakból eredetiben fennmaradt Konsza Samu tanárral kötött munkaszerződés, amelyet az iskola tulajdonosa- és adminisztrátoraként a Református Püspökség ír alá. 4. A kommunista rendszerből szá rmazó, eredetiben fennmaradt, a református kollégium vezetősége által kiadott igazolás amelyet az iskola vezetősége a Nemzeti bank kérésére állított ki, és amely azt igazolja, az Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium nem jogi sze mély, hanem az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képezte. A református egyház sohasem pályázott a mások vagyonára. Eszünkbe nem jutna olyan épületet visszakérni, amelyek nem voltak az egyházé – bárcsak azokat kapnánk vissza, amelyek a mieink voltak." *A püspökhelyettes kérte, tö röljük a cikkben korábban szereplő nyilatkozatát Benedek Levente szerint a Mikó épülete nem 1948ban, hanem valójában csak 1971ben kerül a román állam tulajdonába, akkor is azért, mert az akkori igazgató ezt kérte a városi tanácstól – az iskola ugyanis n em tudta már önmagát fenntartani, hiszen az összes vagyonát elvették. A román állam pedig törvény szerint nem adhatott beruházási költségvetést olyan ingatlanokra, ami nem az övé volt. 1977re a földrengéskor a Mikó annyira megrongálódott, hogy életveszély essé vált. Benedek Levente akkor megyei közgazdálkodási hivatalnokként járta ki, hogy Bukarest pénzt adjon a felújítására. A Mikó kollégium ezért akkor sem lenne visszaadható, ha valóban a református egyház tulajdona lett volna – állítja Benedek Levente. A 10. törvény ugyanis kimondja, ha az állam az alapeszköz jelenlegi értékének kétharmadát beruházta az államosítási időszak alatt, akkor az eredeti tulajdonost az ingatlan nem illeti meg. A Mikó restitúciója a nemzeti kisebbségek vagyoni helyzetének vissz aállítását célzó 83as kormányrendelet alapján történt. Ám az egyházak vagyonát a 94es rendezte – érvel tovább Benedek Levente. Octav Cozmanca akkori közigazgatási miniszter is átiratban figyelmeztette a restitúciós bizottságot, hogy nem a 83as kormányha tározat alapján kell eljárni, hanem a 10. törvény alapján – ez azt jelenti, nem a bizottság hatásköre volt meghozni ezt a döntést.
