Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 38 Benedekék egy magyar és egy holland nyelvre lefordított dossziét juttattak el Brüsszelbe, az Európai Parlament jogi bizotts ágába. Júliusban jelentés készül Románia igazságszolgáltatásáról, és abba be fog kerülni a Mikóügy is. A DNAs kivizsgálás Benedek Levente szerint a végéhez közeledik, ezután indulhat a bűnvádi per, amelyet csoport vagy személyek ellen indít az ügyészség attól függően, milyen bizonyítékok vannak ellenük és mellettük. A Mikó kollégium tulajdonviszonyai: történelmi vita Bustya János szerint az elmúlt hatvan évben nem változott a Mikó épületeinek tulajdonviszonya. Ugyanaz a telekkönyv van 1900 óta, és ebb en a telekkönyvben egy dolog áll: ez az épület az ev. ref. Székely Mikó kollégium tulajdona – szögezi le. “Nem tudom, más intézmény hordoztae ezt a megkülönböztető nevet, hogy Ev. Ref., azaz evangéliumi reformált, mint a református egyház. Innentől kezdőd ően már csak az a kérdés, hogy az ev. ref. Székely Mikó kollégium milyen jogviszonyban volt az Erdélyi Református Egyházkerülettel. Erre nézve rengeteg dokumentum van, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, az intézmény szőröstőlbőröstől – a régiek úgy fog almaznak: mindenestül – az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozik. Pont” – szögezi le a lelkész. Bustya szerint hasonló lenne a helyzet, ha a sepsiszentkirályi parókia és a templom tulajdonviszonyait firtatnánk: azt is a közösség építette, mégis az egyházé. “Amikor egy közösség felépített valamit, azt jogilag valakinek a tulajdonába adta. Ez történt a Mikó esetében is. Ami érthetetlen egyeseknek, az az, hogy az egyház nem a civil jognak alávetett intézmény, belső rendelkezései, belső hierarchiája van, és némiképpen specifikusan működik. Nem lehet azt mondani, hogy a sepsiszentkirályi egyházközség jogilag különálló jogi személy – civil jog szerint ez igaz, de egyházjog szerint nem így működik. Tehát az egykori református kollégiumnak ugyanaz a státu sza volt jogi szempontból, mint amilyen jelen pillanatban akármelyik egyházközségnek van” – mondta a Sepsiszentkirályon szolgáló lelkész. Amikor ezek az intézmények beindultak, működtek, megszűntek, mindig voltak hatályos törvények, amelyek szabályozták a vagyonjogi kérdést. Az, hogy jelen pillanatban perek folynak, az egyetlen dolgot szolgál: annak a két családnak az érdekét, akik a Mikóhoz tartozó egykori tanári lakásokat megvették – véli a lelkész. Nekik az az érdekük, hogy valamilyen útonmódon bebizo nyítsák, a Mikó nem volt az egyházé, hanem valamiféle állami struktúrába illeszkedett – ha ezt be tudják bizonyítani, akkor legálisan vették meg mint állami alapból épült lakásokat – mondja. Iskolatörténet: a kezdetek Az első világháború előtti intézmé nyes berendezkedés és jogrend nem ennyire egyszerű, ahogyan Bustya úr ertelmezi – véli Benedek Levente nyugalmazott közgazdász. A jogviszony felügyeleti, a ,,mindenestül” kizárólag a szellemiséget jelenti, semmi esetre sem a tulajdonjogot. Ezért nem képes az egyház egyetlen tulajdonjogot bizonyító iratot felmutatni, csupán a kijelentések szintjén érvel. A DNAnak tett feljelentésem alapja: mindez a rengeteg dokumentum – mutatja a dossziékba rendezett, négy és fél hónap alatt az állami levéltárból, a közigaz gatási minisztériumtól, illetve a prefektúrától összegyűjtött anyagot Benedek Levente. Bele is vág a történelemleckébe. 1855ben indult el egy iskolaépítési kezdeményezés Sepsiszentgyörgyön. A kommunitas, a Rikán inneni református közösség, amelyben négy esperesség volt annak idején, összefogott, hogy Háromszéken iskolát hozzanak létre. Persze korábban is voltak iskolák: a határőriskolák (itt Háromszéken Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, illetve Bardocszékről Rákoson). Ezek nem tartoztak egyházi fenn hatóság alá, míg a többi tanintézményt 1858ban császárikirályi döntéssel az illető térségben domináns egyház hatáskörébe rendelték, függetlenül a tulajdonjogtól. Így került főhatósági pozícióba az erdélyi református püspökség a majdani szentgyörgyi ref ormátus kollégium esetében is. Nem tulajdonos – főhatóság, a kettő két külön dolog, és ezt mosták össze – véli Benedek Levente. 1859ben megindul az oktatás az akkor még népiskolának nevezett Vártemplom melletti valamikori német iskolában, valamint szomszé dos magánházaknál bérelt termekben. A református egyház kérte a felszámolt határőrezredek vagyonát, az épületeket, a ruházati, lóvásárlási pénzalapot, s az eladott ingatlanok árát. Ezt a belügyminiszter megtagadta, mert Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgy ön szakiskolákat akartak létrehozni.
