Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 36 Mikó esetében azonban még bonyolultabbnak tűnik a visszaszolgáltatást magát vagy annak következményeit ellenző, illetve támogató felek érdekkonfliktusainak hálózata. Visszakapták vagy rátet ték a kezüket? Az Erdélyi Református Egyházkerület álláspontja az, hogy 2000ben visszakapták a Mikót. Ezután nekiláttak, hogy az egykori kollégium vagyonát képező ingatlanokat feltérképezzék, majd újabb igénylést nyújtsanak be. Többek közt a Mikó egykor i tanári lakásait kérték vissza, ám a Konsza Samu utcai ingatlan egyegy lakását 1997ben megvásároló Benedek és Fehér család ragaszkodott tulajdonához. Az egyház pert indított ellenük, arra hivatkozva, hogy bár tudták, hogy az egyház vissza fogja igényeln i ezeket a lakásokat, mégis bagó pénzért megvásárolták. Benedek Levente nyugalmazott közgazdász ekkor kezdett búvárkodni az állami levéltárban. 658 dokumentumról van jelenleg fénymásolata tucatnyi dossziéban, a disszertációnyi anyag – amelyet előtte nagy on kevesen kutattak – szerinte azt bizonyítja: a Mikó kollégium soha nem volt a református egyház tulajdona (ebből következően tehát a Mikó tanári lakásaihoz semmi jogcíme nincs a református egyháznak). A Mikó önálló intézmény mivoltát, illetve állami, v árosi finanszírozással, mecénási adományokból történt építését és fenntartását bizonyító iratokkal a kezében a Benedek család egyezkedni próbált az egyházzal. Mikor Pap Géza püspöknek felajánlották, hagyja a házukat, s ők sem bolygatják a Mikó visszaszolgá ltatását, a végső érve az volt: magyar ember ilyent nem tehet, mármint hogy feljelentse őket. A református vezetők egyéni érdekből tett zsarolási kísérletként értelmezték a gesztust, és a közösségi érdekre hivatkoztak a Mikó restitúciója ügyében. A román iai magyar kisebbség örök félelme, hogy ami nincs egy magyar jellegű intézmény kezében, hanem állami tulajdonban van/marad, az nincs biztonságban – a reformátusok álláspontja szerint egy esetleges visszaállamosítás ilyen szempontból katasztrofális lehet. Ennél profánabb érdekeket sejt a háttérben a beperelt család. Hatalmas ingatlanvagyona volt a Mikónak, ezért van nagy tétje annak, hogy a református egyház tulajdonosként lépjen fel – vélik Benedekék. Ők a saját törvényesen vásárolt tulajdonunk védelmében indították el a visszaszolgáltatás megkérdőjelezését – szögezik le. Mikor közbevetem, hogy a volt tanári lakást áron alul vásárolták, visszakérdeznek, a családom mennyiért vette meg a blokklakást 1989 után, majd azt hangoztatják: az ő lakásuk is ugyanúg y állami alapokból, közpénzből épült, száz éve építette a város, és ők is ugyanúgy, a 65ös törvény alapján vásárolták meg. Nem a 112. törvény alapján, az ugyanis az államosított lakásokra vonatkozik, ez pedig soha nem volt államosított lakás – állítják. A református egyházon belül is vannak, akik elismerik a család igazát – mondják. Miután nem sikerült megegyezni, Benedekék feljelentették 2007ben a Korrupcióellenes Ügyészségen a Mikót a református egyháznak "visszaadó" restitúciós bizottság tagjait (Mar osán Tamás egyházi jogászt, Markó Attila államtitkárt, Silviu Clim belügyi jogászt), a református vezetőket (Bustya János lelkésztanárt és Kató Béla püspökhelyettest), valamint Luffy Etelka telekkönyvvezetőt. A DNA azt vizsgálja, törvényesen adtáke vissz a a Mikót a református egyháznak. Benedekék szerint a restitúciós döntést egy hamisított telekkönyvi kivonat alapján hozták. A kivizsgálás azóta is zajlik. "Hozunk száz tanút" Bustya János lelkésztanár, a Református Kollégium (azaz Református Teológia i Líceum) volt igazgatója kérdésünkre közölte, május közepén a legutóbbi DNAkihallgatáson neki azt mondták, az okirathamisítás nem bizonyított. Őt egyébként nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták ki. A vizsgálat azonban még nem zárult le, a DNAs kivizsgálás a restitúciós bizottság akkori tagjai ellen zajlik, amiért nem jártak el elég körültekintően a Mikó visszaszolgáltatása ügyében – mondta Bustya. A restitúciós törvények egyébként szerinte azt írják elő, bármely irat, amely közvetlenül vagy kö zvetve bizonyítja a tulajdonjogot, benyújtandó, ám nem határozza meg, milyen iratokról kell szó legyen, ugyanakkor a bizottság tagjainak saját belátásuk szerint kell eljárniuk. Neki a DNAnál azt mondták, ha például leégett volna az egész
