Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 35 érvekkel kell alátámasztaniuk, hogy Szlovákia szuverén állam, amely tiszteletben tartja a demokrácia elveit, valamint a polgári jogokra és szabadságokra vonatkozó határozatokat. Peter Weiss, Szlovákia nemrégiben kinevezett magyarországi nagykövete az elnöki beszédet nem kommentálta, de elmondta, hogy az államfő szavait Budapesten tolmácsolni fogja. vissza Á llami buzeráció Új Szó • 2009. július 1. szerda, 07:22 | Mózes Szabolcs Amint az várható volt, a parlament koalíciós többsége tegnap megszavazta az államnyelvről szóló törvény módosítását. Az elkeseredettség mellett ugyanakkor a büszkeség érzete is eltölt heti keblünket. Ha mi magyarok nem vagyunk, Szlovákia nem módosította volna az államnyelvről szóló törvényét. Sőt, valószínűleg ilyen jogszabályu(n)k nem is lenne, mint ahogy a szomszédos Csehországban sincs. Ennek nekünk, persze nem kell örülnünk, de ett ől még tény. A magyarság politikát formáló tényező, akkor is, ha egy őt reprezentáló párt nincs kormányon, sőt, ha ez a párt miszlikbe aprítódik is. Mert hát mi másért született volna ez a törvénymódosítás, államnyelvi szigorítás, ha nem azért, hogy nekün k tegyen keresztbe? Mi újat hoz a törvény? Mivel segíti az emberek életét? A képviselők elvileg azért kapják a fizetésüket, hogy a polgárok érdekeit szolgáló, az ő életüket, hétköznapjaikat segítő törvényeket hozzanak. Erről a módosításról pedig minden elm ondható, csak az nem, hogy valakinek a dolgát megkönnyítené. Az egyszerű szlovák nemzetiségű állampolgár nem kap a módosítás által több jogot – mondhatnánk, számára nem lesz olcsóbb holnaptól a kenyér. Az, hogy ezentúl a „connecting people” vagy a „simply clever” szlovákul is olvasható lesz? Hiányzott ez eddig valakinek? Megkönnyíti a szlovák állampolgár életét? Aligha. Akkor meg miért volt szükség a nagy csinnadrattával előkészített törvénymódosításra? Egyrészt azért, mert egyes, komplexusokkal küszködő e mberkék szükségét érzik, hogy 90 évvel azután is, hogy Szlovákia részévé váltunk, ezt a tényt kellő erővel érzékeltessék nekünk. Az teljesen lényegtelen, hogy a most elfogadott változtatások egy része abszolút fölösleges, senkinek sem segít – a lényeg az, hogy mi magyarok érezzük, ki itt az „úr”. Azt, hogy ők vannak otthon, mi pedig csak egy megtűrt elem vagyunk. S örüljünk, hogy a szlovák mellett magyarul is megszólalhatunk. Ahol megszólalhatunk. A jogszabály megszületésének másik oka a piszkálódás. Egyes ek élvezik, ha másokat buzerálhatnak. Mert tudják, hogy az állami buzeráció szenvedő alanyai ezt úgysem fogják csöndben tűrni. A permanens buzeráció pedig permanens konfliktushelyzetekhez vezet, amelyet aztán meg lehet lovagolni. Ebből pedig valós politika i teljesítmény nélkül is hosszú évekig lehet élni. Harmadrészt pedig az ilyen törvények és törvénymódosítások arra jók, hogy más, sokkal súlyosabb hiányosságokat el lehessen velük kendőzni. Hiszen amíg erről csámcsog mindenki, senki sem firtatja, mi lett az ilyenolyan tendereken lenyúlt milliárdok sorsa. Vagy hogy a kulturális tárcánál maradjunk: miért vannak olyan helyzetben, amilyenben, a közszolgálati adók. Avagy mit tett a kultúra érdekében az a miniszter, aki egyébként arra sem panaszkodhat, hogy a v áltozások átültetéséhez nincs elég politikai ereje – hiszen ő a Smer egyik erős embere, pártpletykák szerint Robert Fico utódja a kormányfői székben. Új sajtótörvény, alapjaiban módosított nyelvtörvény – ez Maďarič miniszter eddigi két főműve. Egyben szeg énységi bizonyítványa is. Mi lesz, ha valóban ő lesz egykoron a miniszterelnök? vissza Kié a Mikó: a református egyházé vagy a háromszéki székelyeké? Transindex • 20090701 A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épület ét visszaszolgáltatták a református egyháznak. A restitúció törvényességét a DNA vizsgálja. A volt felekezeti iskolák visszaállítása, az iskolaépületek egyházi tulajdonba kerülése Erdélyszerte konfliktusos helyzetek egész sorát generálta az állami közép iskolák és a tulajdonosi jogaikat érvényesítő egyházak között. A
