Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-04
MeH Nemzetpo litikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.04 . 31 – Nagykövetként mi a véleménye az aktuális szlovéniai problémákról, a szlovén – horvát határvitáról, a menedzseri vállalatfelvásárlásokról, hitelezésekről? – Erre csak általános választ adhatok, mert én vendég ségben vagyok Szlovéniában. Szlovénia politikai és történelmi értelemben a középeurópai térség része, az utóbb említett problémák nálunk, Magyarországon is ismerősek. A határvita viszont mindenképpen fájdalmas kérdés Magyarországra nézve is, semmiképpen s em jó ugyanis, hogy a két „kedvenc” szomszédunk vitázik. Ez senki számára, így Magyarország számára sem jó. Remélem, minél hamarabb meg tudnak állapodni. Ez az egész térség érdeke, így a Muravidéké is. A horvát uniós csatlakozás mindenképpen fontos lenne a három ország együttműködése szempontjából. Komoly kérdésről van szó, de Magyarország ebben nem óhajt állást foglalni. Azt kívánjuk, minél hamarabban megoldás szülessen. Jó lenne, ha másra koncentrálhatnánk. – Hogyan értékeli a szlovéniai magyar kis ebbség helyzetét? – Minden etnikai kisebbség helyzete nehéz. A muravidéki magyar kisebbség helyzete azért bonyolult, mert elterjedt róla, hogy itt minden rendben van. Ennek az állításnak sok igazságtartalma is van, nagyon szép eredményeket tud ez a közössé g felmutatni. Az eredmények még négyéves vetületben is láthatók. Jó, hogy jelenleg nem lengik körül a közösséget különböző belső viták, helyi konfliktusok. A fővárosban főleg tartalmi, érdemi dolgokról lehet hallani a muravidéki magyarsággal kapcsolatosan. Azt gondolom, a közösség mindig tudta hallatni a hangját, a politikai érdekérvényesítése jelenleg sem rossz. Az eredmények oldaláról nem biztos, hogy ezt mindenki így látja, de biztos, hogy van egy szorgalmas, szívós munka az előző és a jelenlegi parlamen ti képviselő, az előző és a jelenlegi önkormányzatok részéről is. Ezt tanúsítani tudom. – Mi a véleménye a szlovén oldalról többször hangoztatott reciprocitás elvéről? – A muravidéki magyarság és a rábavidéki szlovénség összehasonlítását „butaságnak” tarto m, mert a két dolog egyszerűen nem függ össze. A problémák természete más a Muravidéken és más a Rábavidéken. Nem arról van szó, hogy Magyarország olyan politikát folytat, ami a szlovénségre nézve hátrányos, hanem egyszerűen arról, hogy a szlovénség hátrán yos helyzetű térségben él. Ez a helyzet természetesen kisebbségi sorsban – ahogy már említettem – még jobban fáj. Tehát nem azért kap kisebb támogatást a rábavidéki szlovénség, mert ellenérzés van a közösség iránt, hanem egyszerűen azért, mert a térségnek vannak problémái. A Muravidéken látszik, hogy működik az intézményrendszer, a jogszabályok rendben vannak – de ez így van Magyarországon is. Szlovénia egyszerűen gazdagabb ország, többet tud osztani. A két dolgot nem lehet összemérni, ez egy rossz politika , amelynek végeredményeként sokszor az a kérdés fogalmazódik meg, miért kapnak ilyen sokat a muravidéki magyarok? Nem tartom jónak, hogy egyre többször összehasonlítják a két közösséget, különösen, ha indulatosan állnak hozzá. A kisebbségpolitikában nincs helye indulatoknak, mert nagyon érzékeny kérdésről van szó: arról, mi a nyelvem, mi az identitásom. Ezt nem lehet indulatból, erőből kommunikálni. Türelemre és bölcsességre van szükség. Ebből a szempontból látom nehéznek a muravidéki magyarság helyzetét, n éha ugyanis olyan hangokkal szembesül, amelyek igaztalanok, és energiát vesznek el olyan dolgoktól, amelyekre inkább koncentrálni kellene. A kisebbségi létezés feltételei mindezek ellenére megvannak, fejlődés van, és ha vannak is zavarok, nem ezek domináns ak. A meghatározó szlovén politika mindenképpen pozitívan értékeli a muravidéki magyarságot. – Mennyire tekinthető a muravidéki magyarság szórványmagyarságnak? Mit tehetne az anyaország, hogy valahogy megkülönböztesse ezt a kisebbséget a sokkal nagyobbaktó l? – A muravidéki magyarságnak van egy erőssége, amely már talán Budapesten is feltűnik, az, hogy alacsony lélekszáma ellenére saját és aktív értelmiséggel rendelkezik, méghozzá nem egygenerációs értelmiségről van szó, hanem vannak fiatalok is. Vannak költ ők, írók, történészek, tanárok, itt van a sajtó is. Ez óriási dolog. Éppen emiatt nem gondolom, hogy szórványmagyarságról lenne szó, legalábbis nem hiszem, hogy további szórványosodás következne be. Az anyaországnak mindenképpen jobban ide kellene figyelni e, mert az, hogy valaki kicsi, még nem jelenti, hogy a gondjai is kicsik. A muravidéki magyarság türelmes, szívósan küzdő közösség, az anyaországnak több esetben gyorsabban kellett volna lépnie ügyükben. Összességében tanulhatunk a muravidéki magyarságtól és mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az itt élők. – Ha jól értesültünk, nagyköveti kiküldetése elvileg őszig tartana. Mi az oka a hirtelen távozásának? – Egy nagykövet küldetése addig tart, amíg nem hívják vissza. A nyarat még itt szerett em volna eltölteni és nyugodtabb körülmények között elköszönni a barátoktól. A Külügyminisztérium felkért, hogy otthon dolgozzak, az uniós tagállamokkal foglalkozó területet vezessem, ennek folytán Szlovéniával is kapcsolatban leszek. Megtiszteltetésnek ta rtom a feladatot.
