Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztál ya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.30 . 14 Semmiféle elbizonytalanodás nincs kormány szándékaiban - hangoztatta Szabó Vilmos. Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztu s lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra. A külügyi államtitkár leszögezte: készek a további egyeztetésre az ellenzékkel is. vissza A VMSZ támogatja a szerb kormányt – PÁSZTOR BÁLINT: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TEKINTETÉBEN NINCS JOBB NÁLA Vajdaságma.info 2009. június 29. [17:34] A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatja a szerbiai kormányt, annak ellenére, hogy a kormány egyéves teljesítményével nincs megelégedve – j elentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ szerb parlamenti képviselője, a kisebbségi frakció vezetője abból az alkalomból, hogy ebben a felállásban egy éve működik a szerb kormány. Pásztor Bálint a Tanjugnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a VMSZ támogat ja a kormányt, mert ebben a pillanatban az európai integráció tekintetében nincs jobb nála. „Nem vagyunk megelégedve Mirko Cvetković kabinetjének teljesítményével, mert nem vette figyelembe megfelelő mértékben a VMSZ, és a vajdasági magyarok többségének pr ioritásait” – fogalmazott Pásztor. Magyarázata szerint nem teljesítette az elvárásokat a decentralizáció terén, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelmében, de az EUhoz való közeledés és az európai értékek elfogadtatása tekintetésében sem. Pásztor Bálint kiemelte, hogy Mirko Cvetković kormányának az első egy év alatt nem sikerült teljesítenie a hágai törvényszék iránti kötelezettségeket sem, ugyanakkor ez az egyik előfeltétele az európai integrációnak. A Tanjugnak nyilatkozva Pásztor hozzáte tte: a szerb kormány a gazdaság és a mezőgazdaság terén lehetőségeihez képest mindent megtett, és terveinek valóra váltását a gazdasági válság akadályozta. Hozzátette: reményei szerint a magyar képviselők számára „továbbra is lehetővé válik a kormány támo gatása”, amihez az kell, hogy Vajdaság Statútumának és a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásával figyelembe vegyék a VMSZ prioritásait. A szerbiai parlament egyéves munkáját kommentálva Pásztor Bálint kiemelte, hogy a szkupstina meghozott számos tö rvényt, és ez az intézmény nem tekinthető az európai integráció akadályozójának, és ha ilyen ütemben megy a törvényhozás a parlamentben, akkor a kormánynak kell igyekeznie, hogy felvegye a „tempót”. A szerbiai parlament jelenlegi összetételében tavaly jún ius 11én, a kormány pedig július 7én alakult meg. vissza Prága kárpótolja az elüldözött csehszlovák állampolgárokat HVG 2009. június 29. 19:16 | Prága kárpótolni fogja a Kárpátaljáról 19381939ben és a II. világháború idején a magyar és a szovjet hadsereg által elüldözött egykori csehszlovák állampolgárokat. A kárpótlásról szóló törvényjavaslatot Václav Klaus cseh államfő aláírta - közölte Radim Ochvat elnöki szóvivő hétfőn. A törvény októberben lép életbe. Az érintett eknek írásos dokumentumokkal bizonyítaniuk kell, hogy az adott időszakban milyen ingatlan vagyonuk maradt Kárpátalján. Ennek alapján maximum kétmillió koronás kártérítést kaphatnak a cseh államtól. A kárpótlási kérelmet a károsultak leszármazottai is benyú jthatják, mégpedig 2012 végéig. Feltétel, hogy az egykori csehszlovák állampolgár ma cseh állampolgársággal rendelkezzen. A ma Szlovákiában élő károsultakra tehát a kárpótlás nem vonatkozik. Szakértői elemzések szerint várhatóan mintegy 400 személyt é rint a kárpótlás, az államkassza kiadásai mintegy 800 millió koronát tehetnek ki. Csehszlovákia és a Szovjetunió a világháború után szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlová k állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától. A Kárpátaljáról elüldözöttek egy évtizede Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlá si igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948as rendszerváltás után a ügy egy időre elaludt, majd 1959ben az akkori csehszlovák
