Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-04
MeH Nemzetpo litikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.04 . 22 „Vissza akarják fordítani a történelmet, és mi ezt nem engedhetjük meg. Erdély nem a románoké, Erdély a miénk, közös tulajdonunk, nekünk nem kell ideadni, mert jogos jussunk, évszázadok óta megküzdöttünk érte” – hangzott el a ligeti sportcsarno k előtti színpadon, azon a téren, ahol 1990 februárjában a gyertyáskönyves tüntetésen százezer magyar követelte az anyanyelvhasználat jogát. Tegnap is több ezren gyűltek össze, hogy meghallgassák a szónokokat, és jelenlétükkel tiltakozzanak a kormány etn ikai diszkriminációs intézkedései ellen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, Erdély minden vidékéről érkező magyarok, soksok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens, magyar és székely zász lók, helységnévtáblák tarkították a tömeget. A szónokok a demokrácia mellett tették le a garast, kihangsúlyozva, hogy egy demokratikus államban megengedhetetlen az, ami ma Romániában történik. A színpadra elsőként lépő Markó Béla és Tőkés László is azt em elte ki, hogy a demokráciát meg kell védeni, Erdélyért élni, és nem meghalni kell. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. A ka mpányzáró és tiltakozó nagygyűlést a Bergendy együttes koncertjével ért véget. A tüntetést megelőző sajtótájékoztatón Markó elmondta: baj az, hogy a kampányzáró rendezvény mellé a tiltakozást is oda kell tenni, jobb lett volna, ha nem lenne rá szükség, de sajnos van, hiszen Erdélyszerte magyar szakemberek sorát távolította el a kormány az intézmények éléről. „Magam is láthattam Csíkszeredában, hogy milyen érzékeny erre a magyar közösség, milyen tiltakozást vált ki, milyen feszültségeket, elégedetlenséget kelt ez az intézkedés. Nem véletlenül, hiszen az együttélés alapvető feltétele, hogy egy közösség képviselői ott legyenek, ahol a velük kapcsolatos döntéseket meghozzák – hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. Hozzátette: a tiltakozással az RMDSZ ki ak arja kényszeríteni a kormánypárt és a kormánypártiak szemléletváltozását, azt, hogy vizsgálják felül azt az intézkedést, amely egyébként nemcsak a magyarok, hanem sokak elégedetlenségét kiváltotta azáltal, hogy ismét politikai jellegűvé tették a dekoncentr ált intézmények vezetését. Az RMDSZ a választások után is folytatni fogja a tiltakozást a magyar intézményvezetők tömeges leváltása ellen, annál is inkább, mivel már látható, a kormányzat diszkriminatív politikája immár az erdélyi infrastrukturális fejles ztésekre, beruházásokra is kiterjed. Ma, akárcsak a kilencvenes években, ismét mostohán bánnak az erdélyi magyarlakta megyékkel.
