Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.18 . 36 „Romániában ráadásul a lakosság jelentős része abból az évi nyolcmilliárd euróból él, amelyet a vendégmunkások hazautalnak” – tette hozzá Milata. Szerinte a fizetési ranglista korántsem felel meg az életminőségnek, amely pél dául Erdélyben sokkal magasabb. Sokan rosszabbul élnek Ellentmond a Business Standard cikkében olvashatóknak (amelyben az átlagbér legkevesebb nyolcszázalékos emelkedéséről van szó megyei szinten idénre) a Gfk piackutató felmérése. Eszerint ugyanis tízből négy románia i érezte úgy márciusban, hogy bevételei megcsappantak az előző évhez képest. Jelentős érvágást a fizetésen kívüli juttatások (bónuszok, jutalmak) megvonása jelentett; a lakosság több mint ötöde számolt be visszaesésről ebben a tekintetben. Ebből az elemz ésből is az tűnik ki, hogy a fővárosiak helyzete a legkedvezőbb: a bukarestiek mindössze 18 százalékának csökkent a bevétele a válság kitörése óta. A különböző bónuszok elmaradása mellett sokan számoltak be a fizetések késéséről vagy csökkenéséről (a lako sság kilenckilenc százaléka) – jelenti a piackutató. Ugyanakkor a lakosság egy részének fizetéscsökkentése, illetve a bérkifizetések késése nem vezetett az országos átlagbér csökkenéséhez, ugyanis léteznek olyan rétegek, amelyek a tavalyi évnél jobban k eresnek. Összességében azonban a kérdésekre válaszolók mintegy hatvan százaléka jelentette azt, hogy a család pénzügyi helyzete nagyon rossz, „a bevételekből alig tudja fedezni a kiadásokat”. 76szoros fizetés? Az egyik internetes blogger az elmúlt tizen három évre az állami alkalmazottak fizetésének alakulását vette számba. Megállapítja, hogy 2008ra az első helyre az adminisztrációs és védelmi alkalmazottak tornászták fel magukat, akiknek az átlagbére meghaladja a nettó 2360 lejt (adók fizetése után). Ez 1996hoz képest a blogger újságíró szerint 76 százalékos növekedést jelent, ami – mint ahogy egy a témához az interneten hozzászóló közgazdász is megjegyezte – nem sokat mond el a fizetés valódi értékéről az infláció figyelembevétele nélkül. A második helyre a cikkben a tanügy kerül az állami alkalmazottak fizetésének rangsorában, havi nettó 1570 lejjel, amelyet az egészségügy 1290 lejes átlagával követ. Az ipar a 13 évvel ezelőtti első helyről a négy nagy állami szektor közül az utolsó helyre csúszott a keresetek szempontjából. A blogger szerint négy év alatt 5070 százalékkal növekedett az állami alkalmazottak fizetése, ami egy normális társadalomban nem történhetett volna meg. Az mindenesetre megállapítható: a legmagasabb állami átlagfizetés (2360 lej) nem egy luxusbér. S ha az állami fizetések folyósítása mégis megterhelő az országnak, akkor valószínű ott lehet a probléma, hogy a gazdaság nem képes eltartani egy olyan kiterjedt állami szektort, mint amilyen a romániai – akárcsak a régió többi ors zágában. A fizetések kiegyenlítése Öt év múlva az országos minimálbérnek el kell érnie az országos átlagfizetés (tavaly 1370 lej) ötven százalékát – számolt be korábban lapunk az egységes bértáblát szabályozó törvénytervezetről. Az új bérezési rendszer 1 millió 380 ezer költségvetési alkalmazottat érint, és mintegy 250 besorolási kategóriára vonatkozik. Az új bérrács a jelenlegi egy a 1 : 72ről 1 : 15re csökkenti a köztisztviselők legnagyobb és legkisebb fizetése közötti arányt. A törvénytervezet lát ványos fizetésemelkedést ígér több közalkalmazotti kategóriának (a közalkalmazotti állásokat három szint szerint csoportosítják). Egy kettes fokozatba sorolt tanár fizetése a jelenlegi 1400 lejről nettó 2400 lejre emelkedne. Egy hattíz évnyi szolgálati id ővel rendelkező középiskolai tanár az országos minimálbér
