Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.18 . 26 Az InfoRádiónak adott idézett interjúban Duray újságírói kérdésre így indokolta véleményét: Hogyan másként lehet minősíteni azt a személyt, aki az idegenekkel szemben, kisebbségekkel szemben gyűlöletet gerjeszt, más nemzetet gyaláz és fegyveres akcióra buzdít más nemzet ellen? A Szlovák Nemzeti Párt jogi képviselője, d r. Karol Gordík 2006. augusztus 21én levélben jelentette be Duray Miklósnak, hogy megbízója utasítására polgárjogi pert indítanak ellene, ha nem kér bocsánatot a párttól és tagjaitól, valamint ha nem fizet 10 millió szlovák korona nem anyagi jellegű kárté rítést a pártnak. Duray erre azt válaszolta, hogy hajlandó megkövetni a pártot, ha az elhatárolódik elnökének magyarellenes uszító kijelentéseitől. Ebben az esetben hajlandó arra is, hogy a párt elnökével közösen kiadjon egy nyilatkozatot, amelyben elítél ik az erőszakot és a gyűlöletkeltést. A Szlovák Nemzeti Párt jogi képviselője válasz nélkül hagyta Duray levelét. A pozsonyi III. kerületi bíróság 2007. október 3ra idézte be Duray Miklóst a felperes által kezdeményezett ügyben. Az első fokú tárgyalást – elnapolása után – december 3án folytatták Duray Miklós és Ján Slota kihallgatásával, ahol a felperes kizárólag politikai síkra terelte az indítvány témáját. A tárgyalás folytatására 2008. január 30án került sor. Ekkor született meg az első fokú ítélet, miszerint Duray Miklósnak bocsánatot kell kérnie a Szlovák Nemzeti Párttól, és a perköltségek megtérítésén túl egymillió koronás kártérítést kell fizetnie a Szlovák Nemzeti Pártnak. Bővebben a per részleteiről és előzményeiről: Duray Miklós honlapjának cí moldalán: www.duray.sk vissza Turulszobrot avattak Eszenyben Kárpátalja 2009. 06. 18. Ünnepi istentiszteleten adtak hálát a Teremtőnek a Tiszaparti Eszeny lakói vasárnap, hisz a közs ég első és második világháborúban elesett fiainak emléket állító obeliszk tetejére visszaszállhatott a turulmadár. A KMKSZ helyi alapszervezete nyertes pályázatának köszönhetően Molnár Zsolt alkotása ezentúl ott ékeskedik a falu központjában. "Egy nemzetn ek csak akkor van jövője, ha van múltja. Olyan múltja, amely nem hullott ki az idők rostáján, nem veszett a feledés homályába, hanem él a nemzet emlékezetében. Ez az emlékezet őrzi az elődök hagyományait, szokásait, szimbólumait, jelképeit. Ezek a jelképek lehetnek tárgyak, mint a nemzeti lobogó, vagy élőlények, mint a turulmadár, vagy az emberi tudat termékei, mint a nemzeti nyelv. Jelképmegőrző igyekezetünk jegyében a KMKSZ Eszenyi Alapszervezete pályázatot nyújtott be a múlt századi két nagy világégés es zenyi hősi halottainak emelt emlékmű felújítására. A szobor elkészült, az emlékműre visszaszállt a turulmadár" – mondta id. Gönczy Sándor, a KMKSZ Eszenyi Alapszervezetének elnöke az avatóünnepségen. A himnuszok eléneklése után Kovács Ferenc, Eszeny polgárm estere köszöntötte a vendégeket, majd felidézte az emlékmű történetét. Az első világháború eszenyi áldozatainak hősi emlékművét 1941. május 25én avatták fel a falu központjában. A szovjet hadsereg bevonultával az emlékművet összetörték, maradványait azonb an a helybéliek elrejtették a temetőben. 2002ben az Eszenyi Községi Tanács döntése nyomán visszaállították az emlékjelet, amelyre 2003 szeptemberében felkerült a II. világháború áldozatainak névsorát tartalmazó márványtábla is. Sajnos az eredeti Turulszo bor, amely egykor az emlékművet díszítette, nem került elő. Így azt egy ideiglenes, gipszből készült turulábrázolással helyettesítették. Most a KMKSZ Szülőföld Alapnál nyert pályázata jóvoltából egy új, időtálló anyagból készült turul került az emlékműre. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke ünnepi beszédében a turulra utalva hangsúlyozta: "Ez a jelkép nem akármilyen jelkép. Arra emlékeztet, hogy ha a nemzet veszélyben van, akkor annak, aki sajátjának tekinti a turulmadarat, kötelezettségei vannak. Kérem, emlékez tesse önöket erre ez a jól látható helyen lévő emlékmű, amely mellett a mindennapok során sokszor el fognak menni. A mindennapok során fogják majd azokat a döntéseket is meghozni, amelyek következtében eldől, hogy megmarade itt, Kárpátalján a magyar nemze t."
